Dr. Rónaky József az új főigazgató.
A Magyar Köztársaság miniszterelnöke tegnap 1999. szeptember 1-i hatállyal
az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójává nevezte ki a Paksi
Atomerőmű Rt. mérnökét. Rónaky József hosszú ideje dolgozott az atomerőműben
sugárvédelmi, nukleáris és balesetelhárítási szakterületeken különféle
beosztásokban. A főigazgatói poszton Vajda György akadémikust váltja fel. Cserháti András, 1999.09.03.Üvegszálas sugárzásérzékelőről ír a szeptember 4-i
New
Scientist. Ez fényt bocsát ki, ha neutronok érik. A plutónium csempészek
szomorkodhatnak miatta, akiket megfog. A könnyű és hajlékony
detektor
belseje műanyag szendvics rétegekből áll, amelyek cérium(III) ionokkal
és lítium-6 izotóppal vannak átitatva. A műanyag lefékezi a belépő neutront,
amely reakcióba lép a lítium-6 atommal, ez elektronok zuhatagát okozza.
Az elektronok gerjesztik a közeli cérium(III) ionokat, látható fény fotonjainak
kibocsájtására késztetve. A fény az optikai szál végén lép ki. Ha 200 nanoszekundum
során 4 vagy több fotont detektálnak, majdnem biztosra vehető, hogy azt
neutronok okozták. Bár a módszer a 60-as évek óta ismert, az üvegszálas
kivitel újdonság. A gyártás is szigorúan oxigénmentes körülményeket
követel, mert a cérium könnyen oxidálódik, és akkor a detektor már nem
működik. A fejlesztő a Pacific Northwest National Laboratory, a gyártási
licencet megvette a Canberra Industries. A cikk szerint magyar vonatkozása
is van az ügynek, mivel egy prototípus plutónium detektort a Nemzetközi
Atomenergia Ügynökség beépített az egyik osztrák-magyar határátkelőnél.
Eddig nem leltek vele plutóniumot, de egy buszon ülő hölgy, aki röviddel
korában izotópos kezelést kapott, s gamma sugárzást bocsájtott ki,
működésbe hozta (valamennyire tehát gamma sugárzásra is érzékeny).
Cserháti András, 1999.09.06.Konferencia Budapesten az OECD és OAH
közös szervezésében. 1999. október 12-14. közt kerül sor a "CNRA Workshop
on Assuring Nuclear Safety Competence into the 21st Century" konferenciára.
Ide a YGN is kapott meghívást, így október 12-én a FINE elnökeként tartok
egy rövid előadást The Nuclear Industry and the Young Generation
címmel.
Szabó Ágota, 1999.09.15.Csak Pakssal szemben nincs kifogása az EU-nak, írja mai
keltezésű cikkében a Világgazdaság, míg az
iNteRNeTTo
Csak Pakssal nincs baja az EU-nak címmel hozza ugyanezt.
Vámos Gáborral, az atomerőmű biztonsági igazgatójával készítettek interjút.
A cikkek szerint mind nagyobb súllyal esik latba az EU-bővítés során az atomerőművek
biztonsága. Ausztria egyenesen a reaktorok biztonságától tenné függővé,
hogy egyes országokat fel lehet-e venni az unióba. Szlovákia, Bulgária,
Litvánia és Csehország pénzügyi támogatást vár a szovjet típusú reaktorok
bezárásáért cserébe. Pozsony tegnap már be is jelentette a bohunicei erőmű
leállítását. Az atomerőművet üzemeltető tagjelöltek közül egyedül Magyarországgal
szemben nem merülnek fel kifogások... Cserháti András, 1999.09.17.Az MTA
Atommagkutató Intézet nagy előadójában (Debrecen, Bem tér
18/c. 12. ép. III. em.) 1999. szeptember 21-én, kedden 11.00 órakor A.
Lepine-Szily (Sao Paulo) "A 11-N magspekrtoszkópiája" címmel előadást
tart. Minden érdeklődőt szívesen látunk. Tímár János, 1999.09.17.A tajvaniatomerőművek
kiállták a földrengést (NucNet). A kommunikációs vonalak szakadásai miatt egy ideig nem sikerült világos
képet kapni a sziget reaktorainak állpotáról, de az utóbbi napokban egyre
több adat válik ismertté. Tajvan három 2-2 blokkos atomerőművet üzemeltet
(térkép), amelyek a villamos energia termelés
1/4 részét adják. A Chinshan (General Electric netto 2x604 MW forralóvizes
típus) és Kuosheng (General Electric 2x948 MW forralóvizes típus)
atomerőművek Taipeitől egyaránt mintegy 35 km-re ÉK-re vannak, míg a Maanshan
(Westinghouse 2x890 nyomottvizes típus) atomerőmű a sziget déli partján,
a fővárostől 350 km-re fekszik. A kedd hajnali, Richter skála szerinti
7,6 fokozatú pusztító
földrengés
epicentruma a fővárostól 150 km-re DNy-ra volt. A földrengéskor az északi
4 blokk közül egy üzemanyag csere és karbantartás miatt éppen nem működött,
a másik három pedig automatikusan leállt. A távolabbi 2 blokk folyamatosan
termelt a rengést követően is, bár teljesítményüket csökkenteni kellett,
mivel a távvezetékek és elosztó létesítmények közül kettő a sziget közepén
- tehát az epicentrumhoz közel - súlyosan károsodott. A három forralóvizes
blokkot tegnapelőtti közlés szerint az átvizsgálásukat követően napokon
belül újra indítják, és a már 60%-ban helyreállított villamosenergia ellátást
is teljessé teszik. A megrongálódott villamos alállomások kikerülésével
van esély arra, hogy három héten belül az egész sziget stabil villamosenergiához
jusson. A reaktorok mindegyike olyan védelemmel rendelkezett, amelyek bizonyos
intenzítású földmozgás esetén önműködően leállítja a reaktorokat, és ilyen
szélsőséges körülmények között is biztosított a reaktorok tartós hűtése,
szubkritikus állapotban tartása. A hírek szerint tehát jól vizsgáztak
ezek a rendszerek. A sziget ÉK-i részén, Lungmen térségében pedig
tovább épül a GE Nuclear Energy valamint a Hitachi és Toshiba együttműködésével
a negyedik, ugyancsak kétblokkos atomerőmű, amely nagy, 1350 MW teljesítményű,
ún. továbbfejlesztett forralóvizes reaktorokból (ABWR) fog állni. Cserháti András, 1999.09.24.Súlyos nukleáris incidens Japánban. Szeptember 30-án helyi
idő szerint 10:35-kor (magyar idő szerint hajnali fél 3-kor) a Tokaimura közelében
lévő uránfeldolgozó műben szándékolatlan láncreakció indult be, kritikussági baleset
történt. 3 dolgozót ért jelentős sugársérülés, két fő állapota válságos. Náluk kisebb
sugárterhelést kapott néhány 10 fő. 150 embert kitelepítettek
az üzem közvetlen környezetéből. A sugárzás szintje röviddel az incidens után a
normális 10.000-szerese volt, majd órák múlva lecsökkent, de az uránfeldolgozó mű
kerítésén kívül egy ideig a szokásos 10-szerese volt. A 10 km-es környéken lakókat
felszólították, hogy
maradjanak lakásukban - mivel a falak mögött kevésbé hatnak rájuk a kiszabadult
radioaktív anyagok. Az intézkedés mintegy 310.000 főt érintett.
Továbbiak. Cserháti András, 1999.09.30.
