Január 29-én a Barents tenger keleti részén két tisztet lesodort a hullám az Északi Flotta felszínre emelkedett tengeralattjárójának fedélzetéről, a keresésüket azonnal megkezdték. Több hajó és helikopter bevonásával csak egy holttestet találtak. Másnap délutánra a kutatásokat befejezték (ne felejtsük el: ott most sarki éjszaka van és a víz jeges). A norvég Bellona szerint az oroszok a baleset előtt egy arra járőröző NATO tangeralattjárót követtek. Ezt megszakítva a felszínre emelkedtek, mert kiderült: rosszul volt lecsukva az egyik nyílás fedele, ahol kikötéskor a köteleket rögzítik (így olyan zajokat keltettek haladás közben, hogy a hajó az "ellenség" számára könnyen detektálható volt). A fedélzeten a két tiszt le akarta zárni az aknatetőt, mikor a tragédia bekövetkezett. Részletek: Lenta.ru (orosz), Bellona, Reuters (angol).
Tegnap került napvilágra egy másik, a Csendes-óceáni Flottánál történt esemény . Eszerint január 13-án a kamcsatkai Viljucsinszk-3 bázison állomásozó egyik tengeralattjáró parancsnoka értesítette a katonai ügyészt és az elhárítást, hogy a hajóról radioaktív anyagok hiányoznak. A híradások zavarosak abban, hogy pontosan mi is tűnt el, sugárforrásoktól a nukleáris üzemanyagig mindenről írnak. Megítélésünk szerint üzemanyag lopás nem valószínű (általában készre szerelt, nem szédszedhető kötegek vagy legrosszabb esetben pálcák formájában van az üzemanyag, ami zsebben nem fér el; ráadásul ha friss üzemanyagról van szó, az igen kevéssé radioaktív, kiégett pedig szóba sem jöhet, mert az meg túl radioaktív kézi mozgatáshoz). Az indítékok tekintetében orientáló lehet, hogy a gyanúsított 4 matróznál tartott házkutatáskor olyan tengeralattjáróról származó alkatrészeket is találtak, amelyek anyagában arany, platina, palládium és ezüst is előfordult. Orosz hírforrások: a vlagyivosztoki Novosztyi internetes újság, a rá hivatkozó moszkvai Lenta.ru tudósításai. Szintén Vlagyivosztokból jelentett az AP is.
Cserháti András, 2000.02.02.

Nem értünk egyet Illés Zoltán, a parlamenti környezetvédelmi bizottság elnökének azon véleményével, miszerint Magyarországnak a következő 10-15 évben olyan energiapolitikát kell kialakítania, amelyben már nincs helye az atomenergiának. Felelős álláspont kialakításához figyelembe kell vennünk a következő tényeket:

• Habár mi is támogatjuk a megújuló energiaforrások gazdaságos és tiszta kiaknázását, az elmúlt évek (évtizedek) nemzetközi és hazai tapasztalatai azt mutatják, hogy ez az energia forrás Magyarországon nem alkalmas alaperőművi kapacitások kiváltására.
• Hallatlanul fontos az energiatakarékosság, de egy fejlődő gazdasággal rendelkező ország számára reálisan ez csak a kapacitások jobb kihasználását, nem pedig a fogyasztás csökkentését eredményezheti.
• Létesíthetünk szénhidrogén bázison erőművet, ez azonban tovább növeli már-már krónikus importfüggőségünket. Fontos aktuális hír, hogy az olaj világpiaci ára ismét elérte az Öböl-háború alatti csúcsértékét. Amellett, hogy a szénhidrogének elégetése üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, és igen drága energiaforrásnak mutatkozik, első rangú fontosságú ipari nyersanyag például a vegyipar és a közlekedés számára.
• Miközben a világ legtöbb országa (közöttük Magyarország is) elfogadta a kyotói egyezményt, mely szerint csökkentjük éves CO₂ kibocsátásunkat, a környezetvédelmet szem előtt tartva reálisan nem gondolkodhatunk szénbázisú erőmű létesítésén.
• A fentiek értelmében Illés Zoltán azon kijelentése, miszerint „szorosabban kellene kapcsolódnunk a nyugati energiarendszerekhez” csak azt sugallhatja, hogy Magyarországnak vállalnia kellene a még súlyosabb villamosenergia-import függőséget. Az ország energiaellátásáról felelősen gondolkodva ezt az opciót megengedhetetlennek tartjuk. Kiszolgáltatott helyzetben ugyanis tartós gazdasági növekedés aligha elképzelhető.

Mindezeket figyelembe véve – a tiszta, modern és biztonságos – atomenergia kihasználásának lehetősége csak érzelmi alapon nem kizárható. Jelenleg a világban a legnemesebb energia fajta, a villamos-energia termelésében 17%-kal részesednek az atomerőművek. Ez igen jelentős mennyiség, és egyéb energiaforrásokkal való kiváltása nagyon komoly terheket jelentene a környezet számára. Fontos kiemelni, hogy egyre több tudós gondolja úgy, hogy a klímaváltozás problematikájából nincs kiút a világ számára az atomenergetika alkalmazása nélkül.

Emiatt is fontosnak tartjuk, hogy az energia kérdésben objektív, érzelmektől mentes tájékoztatás folyjon. A félelemkeltés nem csak etikátlan, de káros is. Szakemberek számára megdöbbentő, hogy az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke a paksi atomerőművel kapcsolatban értelmezhetetlen „szarkofágokról”, és a „több ezer évig sugárfertőzött reaktorok”-ról beszél. A fenti fogalmakba bújtatott párhuzamok pontosan a félelemkeltés céljait szolgálják. Az elnök úr nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy Pakson nincs szarkofág, és arra majd leszerelésekor sem lesz szükség. Besugárzás hatására pedig sem emberek, sem tárgyak nem szenvednek sugárfertőzést, ugyanis ez a fogalom nem létezik. Helyesen egy tárgy esetén felaktiválódásról, sugárszennyeződésről, míg élőlények esetén sugárbetegségről, vagy egyéb másodlagos hatásokról beszélhetünk. Az elnök úr azon kijelentésével, miszerint „már most célszerű volna pénzt tartalékolni az erőmű bezárásának ... több tízmilliárdos költségeire” nyitott kapukat dönget, hiszen az Atomtörvény értelmében létezik a központi nukleáris pénzügyi alap, ahol már több éve folyik a pénz felhalmozása a paksi atomerőmű leszerelésére. Ebbe az alapba csak 1999-ben 9 milliárd forintot fizetett be a paksi atomerőmű.

A felvetett kérdéssel kapcsolatban tehát a környezetért felelősséget érző emberként azt reméljük, hogy a paksi atomerőmű minél tovább el fogja látni Magyarországot olcsó villamosenergiával, akár 2020 után is.
Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens, Légrádi Gábor, okleveles mérnök-fizikus, Petőfi Gábor, okleveles mérnök-fizikus, Fejérdy Győző, energetikai mérnök, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet, 2000. február 16.

• J.P. Signoret új ESRA elnök beköszöntője, új tisztségviselők
• "Előrelátás és elővigyázat" Konferencia, Edinburgh, 2000.05.15-17. (a szociális kockázati faktor)
• Kockázat alapú döntéshozatal - átfogó szabvány fejlesztése
• ESReDA hírek - új tagok, munkacsoportok, publikációk, események
• A Biztonsági és Megbízhatósági Társaságról
• A London-Paddington melletti 1999. október 5-i nagy vasúti baleset részletei, tanulságai
• Könyvismertetés - Veszélyes anyagok szállítása - szakszó magyarázatok
• Visszatekintés a KONBiN '99 lengyel biztonsági és megbízhatósági konferenciára
• Biztonsági és megbízhatósági események
• Aktualizált ESRA taglista, vezetés, szervező és műszaki bizottságok.