Gyorsjelentés. A Magyar Nukleáris
Társaság ma délutáni tisztújító közgyűlésén elnökévé Vidovszky István
fizikust, a KFKI AEKI tudományos igazgatóhelyettesét választotta (1. kép).
Alelnökök változatlanul Cserháti András és Holló Előd.
A titkár Sági László lett. Az új elnökségi tagok (szavazat):
Koblinger László (eddigi elnök, 53), Lengyel Zoltán (eddigi
titkár, 40), Aszódi Attila (37), Bajsz József (37), Szatmáry Zoltán (37),
Hanti Ágota (33), Vajda Nóra (25), Petőfi Gábor (23), Kiss Zoltánné (22),
Maróti László (21). A felügyelő bizottság tagjai: Kovács Ilona (56),
Mester András (56), Lóránd Ferenc (53). Az új vezetés január 1-től működik.
A Szilárd Leó díjat az idén Légrádi Imre
soproni fizikatanár (4. kép, jobbról) nyerte el az atom- és magfizikai
ismeretek magas színvonalú oktatásáért. Cserháti András, 2000.12.01.Egy
Nukleáris Hely. Kaptam egy hírt, miszerint létezik a következő
weboldal: 1NuclearPlace.
Ezen az amerikai honlapon friss atomtechnikai híreket, információkat és ipari
kapcsolatokat tesznek közzé a következő főbb kategóriákban: vezető hírek,
energia szolgáltatók hírei, kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék, nukleáris
létesítmények leszerelése, egyéb nukláris hírek, uránérc bányászat és feldolgozás,
fegyverzetkorlátozás, sugárbiztonság és környezet, orvosi fizika, szerkesztői
üzenetek. Érdemes körülnézni. Aszódi Attila, 2000.12.01.
Az MNT tisztújító közgyűlését követően annak
Tanár Tagozata is gyűlést tartott. Az eddigi elnökség (Boros Dezső,
Kaszás Dezső tagok illetve Vastagh György elnök) lemondott, majd a fiatalítás
jegyében a jelenlévők Újvári
Sándor székesfehérvári kollégát választották meg. Az új tagozati elnök 2001.
január 1-től lép hivatalba. Az elnökség (ha egyáltalán lesz) új tagjainak
megválasztására a tavaszi középiskolai fizikatanári ankéton kerül majd
sor. Vastagh György, 2000.12.04.
A szervezők kérésére továbbítom, hogy Szimmetriák a nemlineáris matematikai
fizikában címmel tartják a jövő nyáron Kijevben a 4.
nemzetközi konferenciát. Rendezői az UTA Matematikai Intézete és
az Ukrán Pedagógiai Egyetem. Cseh József, 2000.12.05.Atomerőművi
üzemanyag gyártási költség alatti áron? Yahoo!-AP.
Az U.S. Enrichment Corp. az amerikai kormányzathoz fordul, hogy az vizsgálja
ki, miért szállíthatnak európai urándúsító cégek, az Eurodif SA brit - holland - német konzorcium
és a francia Urenco Ltd. ilyen olcsón. Szerintük ez csak
állami támogatással lehetséges. Az urán ára az olajéval és gázéval
szemben esik. Idén nyári adatok szerint a világ(É-Amerika) uránpiacán a
részesedések a következők voltak: UEC 36%(73%), Eurodif 21%(7%),
az orosz Tenex 21%(-), Urenco 14%(13%), lásd az ábrán is. Cserháti András, 2000.12.07.Megjelent a legújabb Zöld
Könyv. A vitaanyagot november 29-én adta közre az Európai Bizottság
szállítási és energetikai igazgatósága Az európai energiaellátás biztonságának
stratégiája felé címmel. A külső függőség növekedése és a klímaváltozás
ellen teendő sürgős intézkedések miatt az EU lépéskényszerbe került, az
eddigieknél koherensebb és felelősebb megközelítést kell alkalmaznia. A
közel 90 oldalas anyag sok mindenre kitér. A jelen rögzítése, importfüggés,
strukturális gyengeségek, új kíhívások, energetikai beruházások és opciók,
környezet, belső energetikai piac, követendő adópolitka egyaránt részét
képezik. A nukleáris energetikáról írottak elég ellentmondásosra
sikerültek. Tükröződnek a tagországok erősen eltérő álláspontjai. Jól látszik a nyoma
a különféle pro- és antinukleáris érdekcsoportok azon, egyaránt sikeres erőfeszítéseinek,
hogy nekik tetsző passzusok kerüljenek a szövegbe.
Hovatovább minden ellenző és támogató érv olvasható az anyagban. Az atomenergetika
a szénnel együtt megjelenik mint nemkívánatos energiaforrás, felbukkan
mint a megújuló energiafejlesztések pénzügyi forrása, de említést kap mint
a széndioxid kibocsájtást megtakarító tényező, szerepel mint az energetikai
függetlenség alapja, sőt helyet kapott a nukleáris technika további fejlesztésének
az igénye is. Ugyancsak bizonytalan a középtávú nukleáris trendek
felvázolása. A további vitát orientáló véleményezési szempontok és
értékelést segítő kérdések zárják a dokumentumot. Bajsz József, Cserháti András, 2000.12.08. Bevégeztetett. Lásd még az elmúlt napokban készült, hasonló című képes-szöveges tudósításokat
itt. Cserháti András, 2000.12.15-20.
Az MTA
Atommagkutató Intézet nagy előadójában (Debrecen, Bem tér
18/c. 12. ép. III. em.) 2000. december 21-én, csütörtökön 11.00 órakor
Horváth Dezső (RMKI, ATOMKI) "Higgs-bozonok keresése a LEP-nél"
címmel előadást tart. Előtte 10:30-kor tea. Vendégeket szívesen látunk.
További tervezett
szemináriumok. Máté Zoltán, 2000.12.18.
Egy Svédországban nemrégiben, 1000 fő körében
megtartott közvélemény kutatás szerint a megkérdezettek 77%-a ellenzi az élettartam
lejárta előtti atomerőmű bezárásokat. 83%-uk szerint nagyon fontos, hogy Svédország
jövőbeni energiapolitikájában a nukleáris energiát is vegyék figyelembe, hiszen nem
bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat. Kiderült az is, hogy a legfontosabb környezetvédelmi
probléma a svéd lakosság számára a globális felmelegedés (73%). Az atomenergiát ebben a
sorban csak a harmadik helyre (10%) tették a vízerőművek fejlesztésének leállítása (13%)
mögé. A nukleáris opció támogatottsága továbbra is inkább a férfiaknál nagyobb.
(Demoskop / Swedenergy) Petőfi Gábor, 2000.12.22.Egy hír margójára. A hír: az EBRD
vezetése 2000. december 7-én 215 millió dolláros hitelt hagyott
jóvá Ukrajna számára a korábban elkezdett VVER-1000 típusú atomerőművi
blokkok – Khmelnyicki-2 és Rovnó-4 – építésének befejezéséhez. „Bár az igazgatótanácsban
képviselettel rendelkező országok közül kilenc – köztük Ausztria, Magyarország
és Hollandia – a projekt ellen szavazott, részvényesi súlyuk nem volt elegendő
a hitelnyújtás megakadályozásához.” (Nucleonics Week, December 14, 2000).
Nem vitatva, hogy egy banki (kis)részvényes a saját
érdekeit mérlegelve kell hogy döntsön a hitelkihelyezés kockázatairól, a
gyanú nehezen oszlatható el, hogy a magyar „nem” szavazat elsősorban
politikai megfontolásokon alapult. A fejleményeket folyamatosan figyelemmel
kísérő fejében a gyanún túl kérdések is felmerülnek:
Valóban az-e a magyar hivatalos álláspont, hogy
azzal az Ausztriával fogjunk össze, amelyik már számos esetben demonstrálta
és demonstrálja napjainkban is nukleáris fóbiáját, amelyik megalapozatlan
műszaki és biztonsági érvekre hivatkozva, nemzetközi szerződéseket semmibe
véve próbálja megakadályozni a nukleáris energetika fejlődését és biztonságosabbá
tételét a neki nem tetsző országokban?
Mi lesz a magyar kormányzati álláspont akkor,
ha Ausztria fóbiáját nem csak Csehország, Szlovákia, Szlovénia (és Ukrajna),
hanem Svájc és Magyarország irányában is érzékeltetni fogja?