| Korábbi hírek, információk |
| 1998 | ||||||||||||
| 1999 | ||||||||||||
| 2000 | ||||||||||||
| 2001 |
|
VVER-1000
típusú új reaktort helyeznek üzembe Oroszországban. A fizikai indítás
első műveletsorát, tehát az üzemanyag berakását még január végén elvégezték,
ezt követően lezárták a reaktort, tömörségi próbákat és nyomáspróbákat
végeztek. Február 23-án 13:00 órakor indult meg az önfenntartó láncreakció
(ez az ún. első kritikusság). Végrehajtották a zéró teljesítményen szokásos
rekatorfizikai méréseket. Márciustól már az energetikai indítás folyik,
fokozatosan emelve a teljesítményt. Tegnaptól a Rosztovi Atomerőmű 1. blokkja
már kész az 50%-os teljesítménylépcső üzemi próbáira. A következő hónapokban
felfut 100%-ra is, s a tervek szerint üzemi géppé szeptemberben nyilvánítják.
Ez az ország tizedik atomerőműve, belépésével várhatóan mérséklődnek az
észak-kaukázusi régió elmúlt években egyre sokasodó áramellátási gondjai.
A Rosztovi Atomerőmű pontos
helye érdekes módon nem a doni Rosztov közelében, hanem attól mintegy
190 km-rel följebb, Volgodonszk mellett van, a felduzzasztott Don, azaz
a Cimljanszki
víztároló partján. A projekt már 20 éve elkezdődött, de 1990-ben
a Csernobil utáni antinukleáris közhangulat és gazdasági nehézségek miatt
leállították, csupán 1998-tól éledt újjá. Csatlakozó orosz
nyelvű sajtóhírek az elmúlt hetekből.
Javuló közvélekedés az atomerőműről. Érdekes anyagba tekinthettünk
be a Paksi Atomerőmű Rt. jóvoltából.
Immár 14. alkalommal végzett a TNS Modus Kft.
megrendelésükre monitoring-jellegű kutatást a hazai atomerőműről és
az energiaforrásokról. A kutatássorozat révén folyamatosan látható, mennyire
tájékozott a közvélemény, hogyan értékeli a lakosság a különböző energiaforrásokat,
azok árát, az atomenergia szerepét, miként vélekedik a Paksi Atomerőműről
és hogyan viszonyulna egy újabb atomerőmű létesítéséhez. Az évente ismétlődő
kérdéseken túl mindig megvizsgálnak aktuális témákat is - most az atomerőmű
EU megfeleléséhez, az atomenergetika jelenéhez és jövőjéhez kapcsolódóan.
Az erőmű üzemeltető szervezete 2001. január 1-én ünnepelte 25. születésnapját, amelyhez
országos kommunikációs kampány kötődött, a kutatás ennek hatásait is feltárta.
A kutatás módszere: országos, reprezentatív, kvantitatív kutatás személyes megkérdezés keretében, amelyet a válaszadó otthonában folytattak le standard kérdőív alapján; 1051 fő 15 éves és idősebb magyarországi lakost kérdeztek meg szigorított véletlen séta módszerével kiválasztott háztartásokban; a kisebb mintavételi aránytalanságokat súlyozással korrigálták (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és regionális elhelyezkedés szerint); az adatfelvétel időpontja: 2001.02.05-20 volt.
Az energiaforrásokról általában alkotott vélemények változásán nagyon jól lemérhetőek 2000-2001. véleményformáló eseményei (kattints ide vagy a mellékelt ábrára): a gáz kedvező megítélése jelentős mértékben csökkent, és bár még mindig igen pozitív a róla alkotott vélemény, az atom és megújuló energiák szerepe az utóbbi egy évben megerősödött. A pusztaszőlősi gázkitörés, a gázáremelés körül kialakult viták és bizonytalanság, a gázpiaci nyitástól való lakossági félelmek, a kormány hozzájárulása a Paksi Atomerőmű működésének meghosszabbításához és a 25. évfordulóhoz kapcsolódó országos kampány mind olyan események voltak amelyek a lakosságot kedvező irányba befolyásolták az atomenergia megítélésében. A változást elsősorban a környezet generálta, csak másodsorban függ a Paksi Atomerőmű PR tevékenységétől.
A kutatás megállapította azt is, hogy
jól átmentek a köztudatba „a legolcsóbb energiaforrás” és a „radioaktív
hulladék biztonságos elhelyezése” üzenetek. Látszik az is, hogy a további
figyelmet - a közvéleményt most aktuálisan is nagyobb mértékben foglalkoztató
- „üvegházhatás, globális felmelegedés” témára lehet összpontosítani, mert
itt jelentős információs hiány mutatható ki a Paksi Atomerőművel kapcsolatban.
A pronukleáris válaszadók indokaiban „az atomenergia korszerű” és „az atomenergia
olcsó” kategóriák jellemző mértékben emelkedtek. A Paksi Atomerőmű működését
kisebb veszélynek ítéli a lakosság a korábbinál és a biztonsági előírások
betartására vonatkozóan is nőtt a bizalom. A 25. évfordulóról a felnőtt társadalom
körülbelül egyharmada értesült. A kommunikáció azon rétegekben hatott,
amelyek eddig az atomenergiával kapcsolatban negatívabb vagy közömbös
véléményt formáltak, illetve nem volt elég információjuk. Összességében
kimutatható, hogy a Paksi Atomerőmű megítélése kedvező irányban változott
és eddigi „ellenzői” körében is előrelépés tapasztalható.
Cserháti András, 2001.04.08.
Újra repül a Pille.
03.08-án startolt a Kennedy Űrrepülőtérről a Discovery űrsikló, mely az
STS-102 / 5A.1 ingajárat során rakterében, a Leonardo teherszállító konténerben
a Nemzetközi Űrállomásra (International Space Station, ISS) szállította
- egyebek között - az élettani kutatásokhoz szükséges laboratóriumi berendezések
és kísérleti eszközök első csoportját. Ezek "magva" a Human Research Facility
(HRF) Rack1, egy szabványos méretű műszerrekesz, mely gondoskodik a csatlakozó
kísérletek és berendezések elektromos energiával, hűtőlevegővel, sürített
gázokkal és vákuummal való ellátásáról, a parancs-jelek és mérési adatok
kezeléséről.Az ISS-re szállított eszközök között volt a magyar Pille dózismérő rendszer: 48 db termolumineszcens dózismérő és a kiértékelésükhöz szükséges kiolvasó berendezés. Ez utóbbi is csatlakozik annak számítógép munkaállomásához ill. "laptop" kompjúteréhez. Ezek segítségével vezérlik majd a berendezéseket, gyűjtik és továbbítják a földre a mérési adatokat.
A HRF-et 03.14-én szállította át Bill
Sepherd (az ISS 1. legénységének parancsnoka), Jurij Uszacsov (a 2. legénységének
parancsnoka) és Jim Voss (a 2. legénység fedélzeti mérnöke) a Leonardoból
az űrállomás Destiny laboratóriumába. Voss a felelős a három tervezett
dozimetriai kísérlet (egy japán, egy NASA- és egy ESA-kísérlet) végrehajtásáért;
az ESA DOSMAP (Dosimetric Mapping: dozimetriai térképezés) kísérletében
vesz részt a Pille rendszer is. Voss 03.23-án aktiválta a japán neutron
detektort, 28-án pedig a DOSMAP DOSTEL nevű német részegységét. Ugyanezen
a napon keltette életre Susan Helms, a 2. legénység másik fedélzeti mérnöke
a HRF laptop kompjúterét. Időközben megkezdődött a NASA dózismérő Fantom
Torzó kísérletének előkészítése is. A Pille dózismérőinek vizuális ellenőrzését
04.17-ére tervezték, de arra az egyéb, sürgős munkák torlódása miatt csak
a 04.19-én induló következő Shuttle-misszió (STS-100 / 6A) után kerül sor.
Ezzel a járattal viszik az űrállomásra a Pille dózismérőket kiegészítő
amerikai plasztik nyomdetektorokat, és ezután várható a Pille üzembehelyezése
is.
Apáthy István, 2001.04.18.