Korábbi hírek, információk |
1998 | ||||||||||||
1999 | ||||||||||||
2000 | ||||||||||||
2001 |
|
A kutatás módszere: országos, reprezentatív, kvantitatív kutatás személyes megkérdezés keretében, amelyet a válaszadó otthonában folytattak le standard kérdőív alapján; 1051 fő 15 éves és idősebb magyarországi lakost kérdeztek meg szigorított véletlen séta módszerével kiválasztott háztartásokban; a kisebb mintavételi aránytalanságokat súlyozással korrigálták (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és regionális elhelyezkedés szerint); az adatfelvétel időpontja: 2001.02.05-20 volt.
Az energiaforrásokról általában alkotott vélemények változásán nagyon jól lemérhetőek 2000-2001. véleményformáló eseményei (kattints ide vagy a mellékelt ábrára): a gáz kedvező megítélése jelentős mértékben csökkent, és bár még mindig igen pozitív a róla alkotott vélemény, az atom és megújuló energiák szerepe az utóbbi egy évben megerősödött. A pusztaszőlősi gázkitörés, a gázáremelés körül kialakult viták és bizonytalanság, a gázpiaci nyitástól való lakossági félelmek, a kormány hozzájárulása a Paksi Atomerőmű működésének meghosszabbításához és a 25. évfordulóhoz kapcsolódó országos kampány mind olyan események voltak amelyek a lakosságot kedvező irányba befolyásolták az atomenergia megítélésében. A változást elsősorban a környezet generálta, csak másodsorban függ a Paksi Atomerőmű PR tevékenységétől.
A kutatás megállapította azt is, hogy
jól átmentek a köztudatba „a legolcsóbb energiaforrás” és a „radioaktív
hulladék biztonságos elhelyezése” üzenetek. Látszik az is, hogy a további
figyelmet - a közvéleményt most aktuálisan is nagyobb mértékben foglalkoztató
- „üvegházhatás, globális felmelegedés” témára lehet összpontosítani, mert
itt jelentős információs hiány mutatható ki a Paksi Atomerőművel kapcsolatban.
A pronukleáris válaszadók indokaiban „az atomenergia korszerű” és „az atomenergia
olcsó” kategóriák jellemző mértékben emelkedtek. A Paksi Atomerőmű működését
kisebb veszélynek ítéli a lakosság a korábbinál és a biztonsági előírások
betartására vonatkozóan is nőtt a bizalom. A 25. évfordulóról a felnőtt társadalom
körülbelül egyharmada értesült. A kommunikáció azon rétegekben hatott,
amelyek eddig az atomenergiával kapcsolatban negatívabb vagy közömbös
véléményt formáltak, illetve nem volt elég információjuk. Összességében
kimutatható, hogy a Paksi Atomerőmű megítélése kedvező irányban változott
és eddigi „ellenzői” körében is előrelépés tapasztalható.
Cserháti András, 2001.04.08.
Az ISS-re szállított eszközök között volt a magyar Pille dózismérő rendszer: 48 db termolumineszcens dózismérő és a kiértékelésükhöz szükséges kiolvasó berendezés. Ez utóbbi is csatlakozik annak számítógép munkaállomásához ill. "laptop" kompjúteréhez. Ezek segítségével vezérlik majd a berendezéseket, gyűjtik és továbbítják a földre a mérési adatokat.
A HRF-et 03.14-én szállította át Bill
Sepherd (az ISS 1. legénységének parancsnoka), Jurij Uszacsov (a 2. legénységének
parancsnoka) és Jim Voss (a 2. legénység fedélzeti mérnöke) a Leonardoból
az űrállomás Destiny laboratóriumába. Voss a felelős a három tervezett
dozimetriai kísérlet (egy japán, egy NASA- és egy ESA-kísérlet) végrehajtásáért;
az ESA DOSMAP (Dosimetric Mapping: dozimetriai térképezés) kísérletében
vesz részt a Pille rendszer is. Voss 03.23-án aktiválta a japán neutron
detektort, 28-án pedig a DOSMAP DOSTEL nevű német részegységét. Ugyanezen
a napon keltette életre Susan Helms, a 2. legénység másik fedélzeti mérnöke
a HRF laptop kompjúterét. Időközben megkezdődött a NASA dózismérő Fantom
Torzó kísérletének előkészítése is. A Pille dózismérőinek vizuális ellenőrzését
04.17-ére tervezték, de arra az egyéb, sürgős munkák torlódása miatt csak
a 04.19-én induló következő Shuttle-misszió (STS-100 / 6A) után kerül sor.
Ezzel a járattal viszik az űrállomásra a Pille dózismérőket kiegészítő
amerikai plasztik nyomdetektorokat, és ezután várható a Pille üzembehelyezése
is.
Apáthy István, 2001.04.18.