A "jövőbe mutató és környezetileg átgondolt" szavakkal üdvözölte a lépést. - A bejelentés azért is hatalmas jelentőségű, mivel a Hágában zajló Klíma Konferencia alatt történt - mondta Dr. Wolf-J. Schmidt-Küster főtitkár. - A konferencián a nukleáris ipart megítélni hivatottak szemében a nukleáris ipar így nem csak egy gazdaságilag életképes, hanem a CO2 kibocsátás csökkentésében is fontos szerephez jutható lehetőség, ugyanis a nukleáris reaktorok gyakorlatilag nem bocsátanak ki CO2-t... Finn kollégáink tőkét szeretnének kovácsolni ebből a két tulajdonságból. A kormánynak benyújtott kérelem jelzi a nukleáris energia lehetséges szerepét a kiegyensúlyozott energia mixben és az energia importtól való függetlenség erősítésében. Emellett a reaktor megépítése segítené teljesíteni a finn CO2 csökkentésre irányuló vállalások megvalósítását.

A TVO részletesen felmérte a növekvő gazdasági versenyt és a kibontakozó törekvéseket az üvegház gázok kibocsátásának csökkentésére. Az eredmény szerint sikerölt jövőbe mutató és környezetbarát megoldást választani. Eszerint manapság a tiszta energia jó üzlet. Az engedélykérelem várhatóan újra megnyitja a nemzeti vitát a nukleáris energia használatáról, melynek hajrája a jövő évi parlamenti döntés előtt lesz. Dr. Wolf-J. Schmidt-Küster hozzátette - A finn vita valószínűleg teljesen újragondoltatja Európával a nukleáris energia szerepét. Továbbra is következetesen állítjuk, hogy ez a vita komoly, és nem szabad, hogy érzelmek hassák át, hanem tényekre kell alapulnia. Azt reméljük, hogy ezt az elvet minden érintett magáévá teszi.

A négy finn atomerőművi blokk az ország villamosenergia termeléséből kb. 28%-ban részesedik, biztonsági, megbízhatósági és termelési mutatói kiválóak. Emellett Finnország előrehaladott tervekkel rendelkezik a kiégett üzemanyag elhelyezésére. A nukleáris ipar számára mérföldkövet jelentő politikai döntés a felszín alatti mélységi tárolóról a jövő évben várható.
Susan Salminen, Petőfi Gábor, 2000.11.15-16.

Támogató és ellenző munkacsoport alakul, megvitatja az előadásokban elmondottakat, és 10-10 kérdést fogalmaz meg. Válaszul egy-egy 90 perces előadás következik vasárnap. Ezután – javaslatunkra – a résztvevő szervezetek összefoglalják tapasztalataikat és erről sajtóközleményt készítenek. Az előadások is megjelennek egy kiadványban. Hanti Ágota előadó alatt Szécsényi Zsolt, Boros Ildikó és Légrádi Gábor előadókat kell érteni, Ámon Adát pedig maga a főszervező, Lajtmann Csaba helyettesíti majd. Az „Erőműtípusok a környező országokban” előadás névtelen előadója valójában Dr. Aszódi Attila lesz. Bár a rendezvény bevallott célja a környezetvédelmi nevelés, sajnos a program nem ezt látszik alátámasztani. Az egyetlen konkrét téma az atomenergetika, mintegy sugallva, hogy egyedül / elsősorban ennek a technikának vannak környezetvédelmi vonatkozásai. A környezeti hatás előjelére pedig egyértelmű utalás a Hirosima fotókiállítás, amely folyamatosan megtekinthető a konferencia során. Ennek ellenére a FINE nagy erőkkel és lelkesedéssel készül, bár sorainkat gyengíti, hogy számos oszlopos tagunk éppen külföldön tartózkodik. Szerencse, hogy Hanti Ágota és Pázmándi Tamás éppen a COP6 konferencián megfigyelősködik, így első kézből kapott friss információkkal is szolgálhatunk majd.
Légrádi Gábor, 2000.11.17.

• Ha kiderül, hogy a megújuló energiaforrások gazdaságosabbak, mint az atomenergia, és az ellátás biztonságosan megoldható, akkor egyetértetek-e azzal, hogy az atomerőműveket bezárjuk?
• A teljes életciklus alatt mennyi hulladék keletkezik? Meddőhányó, gépek stb…?
• Miért csak a megtakarított CO2 mennyiségét hangoztatjátok, miért nem mondjátok el, hogy 1 GWh elektromos áram előállításához 8,5 t CO2 keletkezik a nukleáris energetika kapcsán? (Előadásomban 0,025 kg/kWh szerepelt. Ez 25 t/GWh-val egyenlő.)
• Ha gazdaságos a nukleáris energia, miért vezették be Nagy-Britanniában a nem fosszilis adót a nukleáris ipar privatizálása után?
• Komolyan gondoljátok-e, hogy a csernobili katasztrófa áldozatainak szempontjából kizárólag a robbanás közvetlen következtében meghalt embereket kell figyelembe venni?
• Ha biztonságosak (inherensek) a nyomottvizes reaktorok, akkor miért kell köréjük konténment?
• Célja lehet-e a magyar energetikai iparnak, hogy az ország energiaimport függőségét fenntartsa, vagy növelje az atomerőmű további működésével esetleg bővítésével? Bezárják-e Paksot 2017-ben, mi a véleményetek erről, ha nem, mennyivel hosszabbítható meg a működése és általában mi a jövőképetek a magyar  nukleáris energetikáról?
• Szerintetek jó párosítás-e a keleti és nyugati erőműveket összevonni? Tehát az eddig épített keleti erőműveket nyugati biztonsági felszerelésekkel felszerelni?
• Mi történt Mayakban?
• Mi a véleményetek, az egészséges energiakoktélban hány százalékkal szerepelne szerintetek az atomenergia?
• Mi a véleményetek arról az ellentétes folyamatról, hogy valószínűleg az elkövetkezendő évtizedekben a nukleáris energia ára növekedni fog, a megújuló energiáké pedig alighanem erőteljesen csökken?
• Mi a véleményetek arról, hogy az elkövetkezendőkben jobb lenne nem központilag megtermelt energiát igénybe venni, hanem kisebb, lokális erőművekre lenne szükség?
• Hogyan lehet megoldani 250 millió évig a lerakók biztonságos jelölését és egyáltalán vállalható-e az, hogy a napi energiaigényeink kielégítése miatt egy ilyen örökséget hagyunk magunk után?
• Mi a garancia arra, hogy az erőművekben keletkezett plutónium nem kerül diktátorok kezébe? Vállalható-e az, hogy az atomerőműveket a harmadik világ kezébe adjuk?