Korábbi hírek, információk

 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
1998
1999
2000
2001
hónap választó - kattints az égő lámpákra!

MEGHÍVÓ

Enrico Fermi és tudományos öröksége
emléknap a nagy olasz fizikus születésének századik évfordulója tiszteletére

2001.09.11. kedd, Olasz Kultúrintézet, Budapest, 1088 Bródy S. u. 8. tel.: 483-2040, fax: 317-6653

Megemlékező konferencia (délelőtt, 9-13)
Bevezető
Renato Angelo Ricci: Az olasz navigátor
Kroó Norbert: Enrico Fermi és a modern tudomány válasza
Marx György: A Fermi – Szilárd atomreaktor
   kávé szünet
Valentine Telegdi: Enrico Fermi: a fizikus és az ember
Giorgio Salvini: Enrico Fermi, egy meggyötört század vezető személyisége
Alessandro Pascolini: Fermi életének eseményei (fotókiállítás)
   szünet

Tudományos műhely (délután, 15-18)
Ettore Fiorini: A ’neutrino’ elnevezés fontossága (avagy a neutrino tegnap, ma, holnap)
Sólyom Jenő: A Fermi statisztika és folyadékok
Renato Angelo Ricci: Az atommagfizika Fermitől napjainkig
Berényi Dénes: Fermi az Atomfizikában – a „ping-pong” jelenség az atomi ütközésekben
   kávé szünet
Claudio Tuniz: Atomerőművek a jövőben (a NAÜ nemzetközi terve a megújuló atomerőművekről)
Kajcsos Zsolt: A  Fermi tenger felderítése pozitronok segítségével
Fabrizio Barocchi: A neutron diffrakció
Palla László: Fermi felfedezése és a teljesen integrálható dinamikai rendszerek
   koktél

Rövid életrajz
Enrico Fermi (1901.09.29., Róma – 1954.11.28., Chicago). Fizikus. Rómában, Göttingában, Leidenben tanult. Kutatásokat végzett M. Bornnal és P. Ehrenfesttel. 1926-tól lett docens a Római Egyetemen, majd a O. M. Corbino és E. Amaldi, B. Pontecorvo, E. Segré által létrehozott fizikai intézet tagja. Mechanikával és relativisztikus elektrodinamikával foglalkozott, lefektette a statisztika elmélet alapjait (1931, Fermi-Dirac statisztika). Az atomfizika területén a béta bomlást tanulmányozta (1934), megerősítvén a neutrino létezését. 1935-ben elsőként próbálta ki kb. 80 különböző atommag esetén a lassú neutronok indukálta radioaktivitást, és az uránium hasadását. E munkásságáért 1938-ban megkapta a Nobel díjat.
Az antiszemita törvények miatt 1938-ban az USA-ba emigrált. A Columbia Egyetemen tanított. 1944-ben, miután megkapta az amerikai állampolgárságot, a Chicagói Atomkutató Intézetben dolgozott docensként. 1942.12.02-án urániumból és grafitból épített atomreaktorral az általa vezetett csapat világon elsőként önfenntartó láncreakciót hozott létre. Mindez a R. Oppenheimer által irányított atombomba fejlesztés (Manhattan terv) keretén belül történt. A későbbiekben a plazma fizikájával, az atomi részecskékkel és kozmikus sugárzással foglalkozott.
Főbb művei: Bevezetés az atomi részecskék fizikájába (1928), Termodinamika (1937), Elemi részecskék (1951).


(c) 1999-2001. Magyar Nukleáris Társaság