Dr. Hohlefelder az USÁ-ban zajló gazdaságpolitikai átrendeződésre is felhívta a figyelmet, jelezve, hogy ott a helyzet még gyorsabb döntéshozatalt követel. A nukleáris ágazat a Bush-kormány teljes támogatását élvezi, ami Európának is jelzés értékű. Messze állnak a valóságtól azok az értékelések, melyek szerint a TMI (1979) és a Csernobil (1986) balesetek óta a nukleáris energetika lassú, de állandó hanyatlását éli. Számos tény mutatja, hogy az iparág életútja még közel sem jár a vége felé:
- Tavaly a működő atomerőművi blokkok száma tovább nőtt, melyek teljes kapacitása így 356 GW volt.
- 2000. végén 34 új atomerőművi blokk állt építés alatt (bár az ázsiaival összevetve a jelenlegi európai helyzet stagnáló).

A házigazda Nádasdy Ferenc a bevezető gondolatai közben – segítségül véve Cavaradossi áriáját a szerelemről és az életről - felhívta az érdekcsoportok képviselőinek figyelmét az emberiség legnagyobb energiájára, a szeretetre, és kérte, hogy a vita szakmai alapon a tények összevetése, és ne veszekedés legyen.

Pethes György, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia alelnöke, a tematika kialakítója is köszöntötte a felkért előadókat és a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy életfeltételeink közül az élelem és a víz mellől nem hiányozhat az energia. Ma nélkülözhetetlen a nukleáris alapon, a Pakson előállított energia, amely az ország igényének közel 40%-át fedezi, de nem feledkezhetünk meg a megújuló energiaforrásokról sem. A bevezető gondolatok után először Stróbl Alajos, az Magyar Villamos Művek Rt. főmunkatársa beszélt az országunk energiaigényéről és forrásairól. Őt Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója követte, aki az energiaforrások költség-haszon elemzésére irányította a hallgatóság figyelmét. Vitára ingerlő mondatai közül kiemelkedik: „Lehet nukleáris energetika nélkül is élni."...„Paks PR kampánya kiélezte ezt a vitát." Az értékelemzéses módszertanra alapozott költség-haszon elvet nem vitatja senki, éppen ellenkezőleg, ezt várja el mindenki az energia árát meghatározó hivataltól. A következő előadó Mészáros György, a Paksi Atomerőmű Rt. elnöke megköszönte Kaderják úrnak, hogy kellően "megágyazta" az előadását, és a szokott dinamikával hozzálátott a hallgatóság meggyőzéséhez, a nukleáris energiatermelés előnyeit ecsetelve. Kiemelte: a tőkejáradékot is tartalmazza a mai paksi önköltség, cáfolva egyes előtte elhangzott állításokat. Érintette a hulladékok végső elhelyezése körüli állami gondokat, de végül is egy biztató paksi jövőkép felvázolása után adta át a szót a következő előadónak. Zlinszky János egyetemi docens, a nukleáris energiatermelés hátrányos következményeiről szólt, kiemelve a nukleáris terrorizmus és hadviselés fenyegetettségét. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója lényegesen reálisabb előadásában az atomenergia biztonságos alkalmazásának helyzetét mutatta be. Zárásaként Móczár Gábor, a Fiorentini Hungary Kft. igazgatója adott tájékoztatást a megújuló energiatermelés jelenéről és jövőjéről. Ezt követően lehetőség volt a hallgatóság számára, hogy az előadóktól kérdezzen, így némely esetben élénk vita is kialakulhatott. Egyértelművé vált, hogy a legjobb szándék mellett sem képes Magyarországon a megújuló energia belátható időn belül az atomot kiváltani.

Ebéd után kísérleti bemutatóval és előadással folytatódott a program. Kaszás Dezső – gimnáziumi tanár Tamásiból – hívta fel a hallgatóság figyelmét a természetes radioaktivitás, különösen a radon veszélyeire. Újnak nemigen mondható műszereiből is nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel csiholt elő érdekes eredményeket, hanghatásokat. Ezt követően Nagy Lajos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára ismertette a hőszivattyús energiatermelést. Jéki László fizikus az emberi butaságot és a sajtót ostorozta, rámutatva, hogy az atomenergia tükröződése a médiában nem sikertörténet, van még mit tenni. A nukleáris orvostudomány jelenlegi kiváló eredményeiről Földes Iván főorvostól hallottunk, és legvégül újra Pethes György állt a hallgatóság elé, hogy az ionizáló sugárzás állatorvosi, mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazásairól vetítsen tanulságos fóliákat.

Üde színfolt volt, mikor a szekszárdi Garay János Gimnázium tanulói megajándékozták a hallgatóságot a Harmónia a természettel – az ezerarcú energia című magyar-angol nyelvű kiadványukkal. A Socrates – Lingua E akció keretében léptek kapcsolatba az adriai Termoli kisváros középiskolájával. A két iskola természettudományos irányultságú osztályai közötti együttműködés célja egy energetikai kérdésekkel foglalkozó közös oktatási projekt beindítása volt. Támogatást nyerve az elmúlt évben először az olasz diákok érkeztek Magyarországra, majd a szekszárdiak látogattak Olaszországba tanulmányi kirándulásokra. Szakmai célként a különböző természeti energiák és az emberi kultúra kapcsolatának, az energia-felhasználásnak a humanizálhatóságát vizsgálták. A kapcsolattartás nyelve az angol volt, és így készült el a kétnyelvű kiadvány, melyben a szekszárdi diákok rendszerezett gondolataikat közreadták. Jurisits József, a projekt koordinátora a bevezető sorokban az olvasók figyelmébe ajánlja a diákok művét, melyből megtudhatjuk, hogyan vélekednek az ezerarcú energiáról, a természettel való harmónia lehetőségéről.

Az EU programokról kapott ismertető szerint a jelen sorok írója pl. a 80. születésnapját (ha megéri) a fúziós demó erőmű üzembelépésével ünnepelheti 2033-ban. 30 évvel ezelőtt az egyetemen rövidebbnek tűnt az időtáv... De félre a szarkazmussal: eddig is születtek eredmények. Pl. a nagy hőmérsékletet és besugárzást jól tűrő ferrites acélok kifejlesztése (ODS - oxygen dispersed strenght - technológia), a szupravezetők üzemi hőmérsékletének emelése, a tricium termelő blanket anyag kidolgozása. A kutatásokra fordítható eszközök korábban soha nem tapasztalt koncentrációja szükséges azonban a létező problémák leküzdéséhez, mindenekelőtt az „első fal” anyagának kidolgozásához. A közelebbi jövőt illetően többek között megtudtuk, hogy a Krskoi Erőmű időszakos biztonsági felülvizsgálatát 2003. decemberére kell befejezni. A 2023-ban lejáró tervezési élettartam meghosszabbítását az IBF keretében képzelik el. Az AEKI, a BME és az ATOMKI szakemberei által tartott előadásokat is élénk figyelem kísérte.

Több mint 400 atomerőművi blokk üzemel a világon, és ilyen nagy számú potenciális célpontot nagyon nehéz megnyugtatóan védeni - állapították meg többek között. A NAÜ szóvivője, David Kyd szerint egy nagy, 200 tonnás, teletankolt repülőgéppel végrehajtott öngyilkos támadással át lehet ütni a konténment épületet, sőt lehetséges, hogy a primerkör is megsérül, ami komoly környezeti hatásokkal járó nukleáris balesethez vezethet. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy fentről nézve "a reaktorépületek meglehetősen kis dudornak számítanak, amelyeket nehéz megtalálni, különösen más, hatalmas építmények között, mint amilyenek az atomerőművek hűtőtornyai is". A lehetséges környezeti hatással kapcsolatban megállapították, hogy atomerőmű elleni támadással nem lehet nagyobb hatást elérni, mint egy olajfinomító, vagy egy vegyi üzem megsemmisítésével. Kyd egy másik aspektusra is felhívta a figyelmet: "Az áram kulcsfontosságú a nyugati társadalmak működésében. A Nyugat oly mértékben függ a villamos energiától - melynek nagy részét atomerőművekben termeljük -, hogy az atomerőművek potenciálisan gyenge pontnak számíthatnak a terorristák szemében."

Ugyanakkor az Egyesült Államok nukleáris hatóságának (NRC) szóvivője ragaszkodott ahhoz, hogy az USA atomreaktorai ellenállnának egy olyan támadásnak, mint amilyen New Yorkban történt a napokban. William Beecher szerint az atomreaktorokat védő konténment épületek "a legellenállóbb létesítmények, amit az emberiség valaha is épített", és nagyon valószínűtlen, hogy egy repülőgép képes lenne áttörni. Továbbá semmilyen jelét nem találták annak, hogy atomerőmű ellen terortámadást terveztek volna. Mindezek ellenére egy héttel a támadások után az USA 103 energetikai atomreaktora a legmagasabb riadókészültség mellett üzemelt. Kyd erre válaszolva elmondta, hogy a konténment épületek olyan légikatasztrófákra lettek méretezve, amelyet a 60-as és 70-es években használt repülőgépek okozhatnak. Ezek viszont jóval kisebbek, mint egy jumbo jet. Figyelembe véve azt is, hogy egy ilyen támadást szándékosan teljesen töltött géppel és maximális sebességgel hajthatnak végre, van rá esély, hogy a konténment épület, vagy akár a reaktor hűtőrendszere is megsérüljön. Figyelembe kell venni azt is, hogy a személyzet egy része is elpusztulhat.

A bíróság már másodszor utasítja el a Borsselei Atomerőmű bezárására vonatkozó rendeletet. 1994. decemberében a holland parlament kis többséggel a 450 MW-os, nyomottvizes reaktorral üzemelő Borsselei Atomerőmű 2003. végéig történő bezárásáról döntött. Viszont az 1998-ban kiadott üzemelési engedély érvényes a bezárás korábban meghatározott 2003. december 31-i időpontján túl is. Az EPZ kifogásolta a kormány döntését, mivel szerinte az üzemeltetési engedély megváltoztatása ellentmond az atomtörvénynek. A Holland Legfelsőbb Bíróság mindenesetre az atomerőmű mellett döntött, és hatálytalanította a korábbi döntést a bezárás időpontjáról. A gazdasági minisztérium - hogy az atomerőmű bezárását mégis keresztülvigye - azt állította, hogy az EPZ annak idején saját elhatározásából vállalta az erőmű idő előtti bezárását. Miután az EPZ ezt cáfolta, a kormányzat pert indított ellene szerződésszegés miatt. Eddig a kormány nem tudott kielégítő érveket felmutatni döntése mellett. A bíróság a végleges döntést várhatóan 2002-ben hozza meg.