"Rájár
a rúd" az amerikai nukleáris telepekre.
A májusi, los alamosi laboratóriumot
sújtó bozóttűz után egy újabb tűzről adott hírt a média. Itt ugyancsak
száraz fű és erdő ég június 27-e óta, kiváltó oka egy közúti baleset
volt. A mostani helyszín az Egyesült Államok északnyugati sarkában elhelyezkedő
Washington állam (nem keverendő a fővárossal!). A Columbia folyó partján
terül el az Energiaügyi Minisztérium (DoE) Hanfordi
Telepe. Itt létesültek még 1944-ben a már bezárt első
plutóniumtermelő reaktorok, a telephelyen nagy radioaktív hulladéklerakók
is vannak. A sok közül egy
cikk a BBC lapjáról, további részletekkel, térképpel és címekkel.
A tegnapi és mai hírügynökségi jelentések szerint a nehezén már túl vannak,
az odavezényelt tűzoltó erősítést már hazarendelték, a helyiek pedig már
ellenőrzésük alatt tudják tartani a néha fel-felobbanó lángokat.
Radioaktív kibocsátás nem történt. Az itt látható kép az amerikai NOAA
kormányszerv (National Oceanic and Atmospheric Administration) egy 29-én
készült műholdfotójának magyar feliratokkal ellátott részlete (rá kattintva
a közel 0,5 MB méretű teljes képet kapjuk).
Cserháti András, 2000.07.04.
Megjelent a legújabb OAH Hírlevél.
Itt olvasható a részletes tartalomjegyzék.
Cserháti András, 2000.07.05.
30 EUR áron beszerezhető
a Helyi demokrácia és az atomerőművek című első európai konferencia
angol nyelvű anyaga. A konferenciát a nukleáris létesítményeknek
helyet adó európai önkormányzatok alakuló csoportja (the Group of European
Municipalities with Nuclear Facilities, GMF) rendezte 2000. februárjában
Brüsszelben. A GMF-et a következő országok küldöttei hozták létre:
Belgium, Bulgária, Csehország, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország,
Hollandia, Litvánia, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország,
Svédország, Szlovákia és Szlovénia. A GMF titkársága és koordinációs központja
Madridban állt fel. A tanácskozás helyi politikai, műszaki és tervezési
kérdésekkel foglalkozott, kitért az atomenergetika jövőjére, hulladékkezelésre.
Megrendelhető itt - cím: C/ Gran Vía, 86, Grupo 3, 7o-7, 28013 Madrid;
telefon: +34 91 547 9136; fax: +34 91 548 1094; e-mail
Rosa Maria Ceno Elie-Joseph, 2000.07.05
Azt
a gombot fogják megnyomni 2000. december 15-én Csernobilban. Az utolsó működő blokkot, a 3. számút ekkor
állítják le véglegesen. Andrij Sauman főmérnök-helyettes mutat a - most
még védőkalappal ellátott - gombra: "ha eljön a bejelentett időpont,
2000 dollárért bárkinek átengedem, hogy személyesen nyomhassa meg".
A környezetért aggódóaknak, politikusoknak és egyszerű állampolgároknak
szimbolikus esemény lesz, örömöt hoz és fellélegzésre ad alkalmat. A most
még Csernobilban dolgozó, vagy munkájával oda kapcsolódó 5800 embernek
viszont nem igazán az álmok netovábbja...
Cserháti András, 2000.07.08.
Tegnap a német kancellár
egy létesítmény ünnepélyes átadásával új szakaszt nyitott az európai fúziós
kutatásokban. Azt a Wendelstein
7-X nevű, stellarátor technikán alapuló kísérleti berendezést építik
az új intézményben, amely az elkövetkező években nagyot lendíthet a majdani
fúziós energetikai reaktorok ügyén. Az aktusnak különös jelentőséget
ad az is, hogy a vörös-zöld koalíció az elmúlt hónapokban a meglévő, maghasadáson
alapuló atomenergetika visszaszorítására tett lépéseket. A Zöldek ugyan
a fúziót, sőt a nukleáris kutatásokat is ellenzik, de most kénytelenek
voltak engedni az SDP nyomásának. Az avatás
gesztus a tudomány emberei
számára, és elkötelezettség vállalása az ország kutatási és fejlesztési
potenciáljának fenntartására. A felavatott kutatóközpont a garchingi Max-Planck
Plazmafizikai Intézet fiókja, épületei 120 ezer m2 alapterületűek. A Wendelstein
7-X fúziós kutatóreaktor 2006 körül mintegy 300 tudósnak ad munkát. A projekt
600 millió DEM költségeit az EU, a német állam és Mecklenburg-Előpomeránia
kormánya állja.
Címek a mai német sajtóból: A
kormányzat ragaszkodik a nukleáris kutatásokhoz. Schröder
kitart a fúziós kutatások mellett. Elindult
a naptűz projekt. Előpomerániában
startol az 1. számú kutatási projekt. A
greifswaldi Nap. Geifswald
újrateremti a Napot. Schröder
átadta a világ legnagyobb magfúziós kutatatóberendezését. Megnyitották
világ legnagyobb fúziós kutatási programját Greifswaldban. A
kancellár kedveli a magfúziót. A
Wendelsteintől áttörést várnak.
Cserháti András, 2000.07.08.
A British Energy beszáll a Bruce
Atomerőmű privatizációjába. Az Ontario Hydro kanadai energetikai óriásnál néhány
éve bekövetkezett változások és szétdarabolódás nyomán létrejött a Ontario
Power Generation, mely helyi önkormányzati tulajdonban van. Most egy új
gazdasági alanyt hoztak létre Bruce Power Partnership néven, amely
tőle 2018-ig (opcióval további 25 évre) bérli a Bruce A és B atomerőműveket.
Az új cég 95%-át tegnaptól a British Energy birtokolja, míg a maradék
5%-ot 2 nagyobb helyi dolgozói szövetségnek ajánlják fel. Az üzlet 625
m CAD (422 m USD) értékben köttetett meg. A British Energy amúgy 15 atomerőművi
blokkot üzemeltet az Egyesült Királyságban és az AmerGen vegyesvállalaton
keresztült további kettőt az USÁ-ban.
Cserháti András, 2000.07.12.
Rövidesen termel az Angra-2
atomerőmű Brazíliában. A Reuters
híradása szerint pénteken jelentették be Rióban, hogy a brazil nukleáris
hatóság kiadta az indítási engedélyt. Az Angra telephely egy festői tengerparti
öbölben, Itaorna város közelében fekszik, Rio de Janeirotól nyugatra, mintegy
120 km-re. Az 1. blokk nyomottvizes típusú, 626 MWe teljesítményű, első
kritikusságát 1982. márciusában érte el, 1985. januárjától termel üzemszerűen.
A most üzembe lépő 2. blokk ugyancsak PWR, de kapacitása majdnem duplája az elsőnek, nettó
1229 MWe. Az Angra-2 hosszú és rögös utat járt be, mielőtt üzembe állna.
1976-ban német (KWU) tervek és szállítás alapján az Angra-3-mal együtt
vágtak bele a létesítésébe, de 1983-ban finanszírozási nehézségek miatt
a projekt leállt. Az 1991-es újrakezdés után csak a 2. blokkra koncentráltak,
ami 1996-tól épült tovább.
Árakról: 1 kWh az új atomerőműből
0,46 brazil real (= 7,09 Ft) lesz, míg a helyi hivatalos árak szerint
ugyenez 0,572 BRL gáz és 0,618 BRL szén alapon. Egyesek szerint
a honi energiamérleg 88%-át kitevő vízienergiával is versenyképes (13%-kal
olcsóbb lesz az itt termelt villany, mint a legnagyobb brazil vízierőműből
származó), mások szerint kevésbé.
Angra
megvilágítja a jövőt, írja vezércikkében a Brasil
Nuclear, a Brazil Nukleáris Társaság kiadványa (persze portugálul, de ha a
címet az AltaVista
Babelfishnek átadjuk, egy percen belül megkapjuk angolul a tűrhető
gépi fordítást).
Cserháti András, 2000.07.16.
Szombaton, 15-én hajnali ötkor amerikai rekordot
döntött a Ginna
Atomerőmű. Az USA 103 ma működő reaktora közül a Ginna termel
leghosszabb ideje. Göngyölt üzemórái száma akkorra 215.835 lett, ami
megszakítás nélkül 24,7 évnek felelne meg (persze a Ginna is állt az éves karbantartások,
üzemanyag csere vagy üzemzavarok során). A New
York államban, az Ontario tó déli partján található erőmű (lásd
a térképen) üzemeltetője a Rochester Gas and Electric Corporation.
A blokk nyomottvizes típusú, Westinghouse szállítású, nettó villamos teljesítménye
470 MW. A Ginna reaktor első kritikusságát 1969. novemberében érte el,
a próbaüzemet követően a blokk 1970. júliusától kezdett termelni. A 2.
helyen a Point Beach Atomerőmű első blokkja áll, mintegy 10.000 órával lemaradva.
Összehasonlításul - a Paksi Atomerőmű első blokkja máig 131.160 üzemórát
teljesített.
Cserháti András, 2000.07.19.
Felhozzák a felszínre - félidőben a mecseki károk helyreállítása.
Ezek a címei az Index
hétfő estére keltezett cikkének. Laza, könnyed stílusban, sztorikkal fűszerezve
olvashatunk az uránbányászat felhagyása utáni rekultivációról,
potenciális veszélyekről és ellenőrzött tevékenységről stb. A cikk - azon
túl, hogy érdekes akar lenni és ez ráadásul sikerül is neki - a mai magyar
médiaátlaghoz képest meglehetősen tárgyilagosan ír nukleáris témáról. Ennek
csak örülhetünk. Ha akarunk, onnan még elugorhatunk a Mecsekérc
Környezetvédelmi Kht. lapjára is.
Cserháti András, 2000.07.19.
Végleg
leáll a "garchingi atomtojás" (Handelsblatt).
Majdnem 43 éve, azaz 1957. október 31-én helyezték üzembe a Német Szövetségi
Köztársaság első nagyobb nukleáris létesítményeként az FRM-I (Forschungsreaktor
München I) kutatóreaktort. Nevét az alumíniummal borított
beton védőépületének formájáról kapta. Leállításában ne keressünk
politikai motívumot: a reaktor egyszerűen elavult, egyre kevésbé felelt
meg a mai kutatási igényeknek. Közelében 1996 óta épül és 2001-től üzemel
az FRM-II.
A 810 millió DEM nagyságú Siemens projekt finanszírozója a szövetségi és
a bajor tartományi kormány. A viták az utóbbi időben arról folynak, hogy fegyverzetkorlátozási
indokok miatt nem kell-e csökkenteni az FRM-II üzemanyagának tervezett
dúsítását.
Cserháti András, 2000.07.26.