Szakmai körökben ismert, hogy a Paksi Atomerőmű már 1998. végén rendelkezett részletes felülvizsgálati programmal az összes szóba jöhető, alapvető technológiához kisebb-nagyobb mértékben kapcsolódó mintegy 20 technológiai alrendszerre és kb. ugyanennyi ügyviteli alrendszerre. Azóta a vizsgálatokat végrehajtották, s ahol a 2000 év problémáját az adott szoftver nem tudta lekezelni, ott azt lecserélték, vagy már nagyon e tevékenység vége felé járnak. A Paksi Atomerőmű a munkák állásáról rendszeresen beszámolt az Országos Atomenergia Hivatal Nulkeáris Biztonsági Igazgatóságának, a Magyar Energia Hivatalnak, és az atomerőmű által kötött nukleáris kárfelelősségi biztosítást kezelő biztosítói csoportnak.

Minden jel szerint tehát a Paksi Atomerőmű ebből a szempontból is biztos pontja a hazai energiarendszernek. Arra viszont van nem túl nagy esély, hogy az évváltáskor a hazai villamos hálózat atomerőműn kívüli hiba folytán részlegesen sérül. Ennek kivédésére egy olyan terv megvalósítását elemzik, latolgatják a Magyar Villamos Műveknél, hogy az amúgy is kis energiaigényű (az ipar zöme áll) szilveszter esti időszakban a négy közül egy paksi reaktort lekapcsolnának az országos hálózatról, és "szigetben" üzemeltetnék. Ekkor 5% körüli teljesítményen menne - ez olyasmi, mint amikor az autó motorja alapjáraton, terhelés nélkül jár. Ha mégis összeomlana a országos villamosenergia rendszer, ilyenkor a hozzá még csatlakozó 3 reaktor által termelt energiát nem lehetne elszállítani, ezért azokat a reaktorokat a saját automatikus védelmeik kikapcsolnák és leállítanák. Viszont ott volna a negyedik, amely elszigetelt üzeme miatt ilyenkor is "talpon maradna", és segítségével még üzemképtelen országos távvezetéki hálózat esetén is újra lehetne indítani a többi hármat, vagy legalább leállított állapotban is tartósan hűteni lehetne őket. E körülményt amúgy a magyar fél két hónapja bejelentette a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egy sajtó számára is nyitott biztonsági konferenciáján.

Még egy megjegyzés. A szovjet tervezésű blokkok eredetileg szinte kizárólag analóg elektronikával, vezérléssel, védelmekkel rendelkeztek. Létesítésükkor - különösen keleten - nem voltak jellemzőek a digitális, számítógép vagy mikroprocesszor vezérelte védelmi logikai kapcsolások. Az ún. technológiába ágyazott rendszerek (embedded systems), amelyekben a dátum probléma egyáltalán felmerülhet, később kezdtek elterjedni pl. Kanadában (CANDU) vagy az Egyesült Királyságban (Sizewell B). Így nem minden alap nélküli az a vélekedés, hogy a szovjet eredetű reaktorblokkok külön beavatkozások nélkül várhatóan jobban kiállnák a Y2K kihívást, mint az ilyen berendezéseket inkább tartalmazó korszerűbb nyugatiak.