Korábbi hírek - 1999. március

Korábbi hírek, információk

	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12
1998
1999
2000
2001
hónap választó - kattints az égő lámpákra!

Az MTA Atommagkutató Intézet I. épületének (Debrecen, Bem tér 18/c) alagsori tanácstermében 1999. március 4-én, csütörtökön, 11.00 órakor - tehát a szokásostól eltérő helyen és időben - Gh. Stratan (Bukarest): "History of the Concept of Physical Laws" címmel előadást tart. Vendégeket szívesen látunk.
Máté Zoltán, 1999.03.01.

Az MTA Atommagkutató Intézet nagy előadójában (Debrecen, Bem tér 18/c. 12. ép. III. em.) a szokásostól eltérő időben a következő előadásokra kerül sor:

1999. március 8-án, hétfőn 18.00 órakor P. E. Hodgson (Oxford) "Interpretation of Quantum Mechanics",
1999. március 9-én, kedden 10.00 órakor P. E. Hodgson (Oxford) "Alpha-particle Reactions,".
1999. március 9-én, kedden 14.00 órakor Vlagyimir I. Kukulin (Moszkvai Egyetem Magfizikai Intézete) "Arguments and Evidence against the Yukawa Concept of the Nuclear Force".

Vendégeket szívesen látunk.
Máté Zoltán, Tímár János, 1999.03.04-08.

A II. Nukleáris Találkozó '99 első körlevelét, előzetes jelentkezési lapját, illetve az űrlapot az előadás/poszter összefoglalójához Lengyel Zoltán titkár 1999. február 26-i keltezéssel postai levélben szétküldte a tagoknak. Sajnos, a honlapra csak most tudtam felrakni, mivel magam is tegnap jutottam birtokába.
Cserháti András, 1999.03.11.

Egy éves az MNT honlap. Tavaly ilyenkor indultunk 4 lappal (főlap, köszöntő, általános információk és Szilárd Leó emléktábla, magyarul illetve angolul). Ezeket rövidesen követte az egyesületi alapszabály is. A kezdetekről olvasható a napló.
Cserháti András, 1999.03.12.

Network Nuke vírus. Úgy tűnik, van, akinek nem volt elég 13 éve maga a reaktorkatasztrófa Csernobilban. Egy sérült ember abban lelt élvezetet, hogy erre további károkozást építsen. A kártevő egy tavaly nyár óta terjedő, csak Win95-98 alatt szaporodó, EXE fájlokat fertőző vírus, amely április 26-án, az évforduló napján indul be. Törli a gép merevlemezét, majd megpróbálja felülírni a BIOS-t is. A vírus CIH néven is ismert.
E hírrel nem akarunk a médiában időnként fellángoló vírushisztériákkel versenyre kelni, netán számítástechnikai profilra váltani. Csak nukleáris vonatkozása miatt foglalkozunk vele. Aki vigyáz gépének vírusmentességére, a szokottnál jobban ne féljen. Aki nem, azt meg előbb vagy utóbb utoléri a sorsa ennek vagy más vírusnak a formájában. További részletek a vírusról.
Rónaky József, Cserháti András, 1999.03.18.

40 éves a csillebérci KFKI kutatóreaktor. 1959. március 25-én történt indítása óta két nagy rekonstrukción esett át: először 1966-ban, majd 1986-92-ben. Eredeti teljesítménye 2 MW volt, amelyet később 5, majd 10 MW-ra emeltek. A rekonstrukciók az elöregedett részek cseréjét és a biztonság növelését is magukba foglalták.

A reaktor fő felhasználásai: neutron radiográfia, reaktortartály vizsgálatok és főleg a gyógyászat számára izotóptermelés. 10 vízszintes besugárzó csatorna van (8 radiális, 2 tangenciális). Rövidesen lesz hideg neutron forrás is, ami ma már szinte elengedhetetlen. A reaktor jelentősége abban is áll, hogy kezdetben a hazai atomtechnika nemzedékei tanultak itt. A reaktor első felelős vezetője Szabó Ferenc akadémikus.
Vidovszky István, Cserháti András, 1999.03.19.

Csernobil tanulságai tették lehetővé a ballon vezetését, nyilatkozta Genfben hétfőn a Földet 20 nap alatt megkerülő Breitling Orbiter 3 földi irányításának egyik meteorológusa, Luc Trullemans. Az 1986-ban bekövetkezett reaktorkatasztrófa után nagy erőfeszítések, módszertani fejlesztések irányultak arra, hogy a különböző magasságokban rendszeresen mért szélirány és szélsebesség adatok alapján számítógépes módszerekkel előre tudják jelezni részecskék pályáját a légkörben, s ebből következtessenek a kihullásra, dózisokra. Gyakorlatilag ugyanez az eszközpark segítette a léghajó 10 percenkénti pozíciójának ismeretében várható útjának kiszámítását, a magasság mentén változó szelek kihasználásával a ballon "vezetését".
Cserháti András, 1999.03.23.

10 éve jelentették be a hideg fúziót. 1989. márciusában az Utahi Egyetemen két angol kutató, Martin Fleischmann és Stanley Pons arról adott hírt, hogy szobahőmérsékleten, nehézvíz elektrolitban, palládium katód alkalmazásával kiugróan nagy energiakiválást tapasztaltak. Úgy vélték, ez nem lehet egyéb, mint nukleáris erdetű, és az energia valószínűleg magfúziós folyamatban válik ki. A szenzációs bejelentés sokakban az olcsó, bőséges és tiszta energiaforrás reményét keltette (kontrasztként ugyanazon a napon Alaszkánál zátonyra futott az Exxon Valdez olajszállító hajó, súlyosan elszennyezve a környezetet). Sok fizikus, tudós gyorsan állást foglalt a hideg fúzió mellett vagy ellene - a többség ellene. Még annak az évnek a nyarára a szakértők arra jutottak, hogy a hideg fúzió nem létezik, az elvégzett kísérlet nem reprodukálható. Most is ez az uralkodó vélemény, de néhányan még ma sem tettek le az álomról. A Cold Fusion Times internetes folyóirat utóbbiak fóruma.
Cserháti András, 1999.03.24.

20 éve, 1979. március 28-án volt a pennsylvániai Three Mile Island Atomerőmű második blokkján a részleges zónaolvadáshoz vezető reaktorbaleset. Ez volt a legsúlyosabb esemény az amerikai civil nukleáris technika történetében. Az eseménysor épületen belüli leglényegesebb elemei:

hajnalban egy gőzfejlesztő tápvíz ellátását biztosító szivattyú meghibásodott, a védelem automatikusan leállította a reaktort és a turbinát,
az álló reaktor üzemanyagában a radioaktív bomlásból származó maradványhő a vizet melegítette, a túlnyomás és gőz levezetésére szolgáló lefuvató szelep kinyílott, de a nyomás csökkenése után nem zárt le (fennakadt), a nyomás és a hűtővíz tovább csökkent,
az operátor ezt nem vette észre, mivel a vezénylőben a szelep kijelző lámpája zárt állapotot mutatott,
az üzemzavari zónahűtő rendszer a beállított paraméterek elérésekor rendben elindult, vizet adott a reaktorba,
az operátor a vezénylői információk alapján úgy ítélte meg, hogy az üzemzavari zónahűtés indokolatlanul működik, kikapcsolta,
az aktív zóna részben elforralta a maradék vizet, felső része "szárazra került",
a fűtőelemek túlhevültek, részben felhasadtak, majd megolvadtak, az üzemanyagból hasadási termékek kerültek ki a primer körbe,
a forró fűtőelem burkolat (cirkónium ötvözet) a vízzel vegyi reakcióba lépett, hidrogént fejlesztve,
a radioaktív anyagok és a hidrogén kiszabadult a primer körből a hermetikusan záró reaktorépületbe,
a műszakváltás után az új operátor észlelte, hogy nyitva maradt a lefuvató szelep, lezárta, de már későn,
elvben fennállt a veszély, hogy a hidrogén a levegő oxigénjével robbanásveszélyes elegyet (durranógáz) képezve berobban, megrongálva az épület tömörségét, utat nyitva a radioaktív anyagoknak - de a gyakorlatban ettől messze voltak.

A környezetbe szinte alig kerültek radioaktív anyagok, mert a reaktort tartalmazó védőépület felfogta őket. Minimális mértékben csupán nemesgázok szabadultak ki. Az erőműn kívüli fontosabb események:

az első nap délelőttjén értesítették a sajtót, hogy üzemzavar történt, radioaktív kibocsátás nincs,
másnap a CBS tv-társaság drámai és túlzó híreket adott, nukleáris rémálommal fenyegetett,
harmadnap iskolai szünetet rendeltek el,
negyednap véletlenül megszólaltak a légvédelmi szirénák, a kormányzó javasolta, hogy a kisgyerekeket és terhes nőket vigyék el a környékről, ezt menekülési pánik követte, óriási dugókkal az autópályán,
ötödnap hidrogénrobbanással fenyegettek a hírszolgálatok.

A katonaidejét atomtengeralattjárón leszolgált - tehát az átlagpolitikusnál nukleáris kérdésekben sokkal értőbb - Jimmy Carter amerikai elnök a magyar származású Kemény Jánost, az egyik egyetem professzorát (mellékesen a BASIC nyelv megalkotóját) bízta meg a kivizsgálással. A Kemény-bizottság egyebek közt rámutatott az operátorok kiképzésének hiányosságaira és javaslatokat tett vezénylői információellátásuk javítása érdekében. Ráirányította a figyelmet a tennivalókra a lakossággal, sajtóval való kommunikáció terén, az indokolatlan félelmek és túlzó intézkedések megelőzése érdekében. Az esemény nyomán jelentős változások indultak meg a reaktorok biztonságának növelésével kapcsolatban nemcsak az USA-ban, hanem a legtöbb atomerőművet üzemeltető országban is.
Cserháti Andás, 1999.03.28.