Talán utolsó sorozatom a Tecsó mögül.
2006. december 16.
Hosszú, napfényes és enyhe időszak után beköszöntött a tél. Ködös, nyirkos, hideg. A tavaszi virágok közül egy-két bátrabb már mutogatta magát a novemberi tavaszban. Most vastag zúzmarával rájuk ült a tél.
Más már ez a  vidék, mint régen. Talán a vetésforgó miatt, vagy a vadászok végezték jobban munkájukat, de szinte  eltűntek az őzek. Kevesebb a madár is, és  korábban jól járható földutakat nyáron teljesen benőtt a még most is átjárhatatlan gaz.
Régebben úgy éreztem, szinte enyém ez a vidék. Most már nincs ilyen érzésem.
 A korábbi petőfis rónaszabadság helyett gyanakvó félelemmel járom a  földeket.
Ez a vidék soha nem kínálta tálcán a szépséget. Mégis volt benne számomra valami melegség. Eddig. Mostanra kihűlt.