Szinte naponta átmegyek a  kutyámmal  ezen a hídon.  A korlát karcolatát mégis csak ma, 2004.december 5-én láttam meg először. Talán nemrég készíthette valaki. Ez a híd vezet át arra a tájra, amit máshol már bemutattam.
A felirat rögtön - negédes romantikája ellenére- nagy hatást gyakorolt rám.  Szememben szinte "irodalmi tájjá" avatta ezt e jellegtelen vidéket.
Ettől persze a vidék nem lett Árkádia, sem Provance, még Pannónia se, legfeljebb annak a széle. Ez már inkább a Magyar Ugar. Persze vannak Szekszárd határában szebb vidékek, de ennyire közel hozzánk nincs más.
Itt a fák is magányosan nőnek - alkalmat kínálva arra, hogy az ember megcsinálja a "Magányos fa" című sztereotip giccset- kevés a virág, sok a gaz és a villanyoszlop, a "Tecsó" (közismertebb -de kevésbé hangulatos- nevén Tesco) felöl  pedig nylonzacskókat hoz a szél. De a kutyám mit sem törődik ezzel, vidáman szaladgál a szántásban. Szinte naponta átmegyek vele a hídon.  Megszoktuk ezt a vidéket,  talán már szeretjük  is.