Tó. A hínárba
most be egy béka –
Micsoda lárma!
(Illyés Gyula)

Csobbanások és
fodrok az öreg tavon.
Csak egy béka volt.
(Jávorka Ágnes)

Ó, az öreg tó!
Egy béka ugrott belé –
megcsobbant a víz.
(Képes Géza)

Öreg tótükör.
Békavendég érkezik:
– Loccs! – a köszöntés.
(Laborcz Mónika)

Korhadó vén tó,
békaugrás borzolja,
vize megcsendül
(Papp Tibor)

Hirtelen béka
csobban az öreg tóban.
A hang attól van.
(Pethő Tóth Károly)

Az öreg tóban
egyszercsak béka csobban.
Víz, hang, béke, én.
(Pethő Tóth Károly)

Csurom csend minden.
Béka ugrik a tóba.
Levetem ingem.
(Pethő Tóth Károly)

Béka ugrott belé,
azért loccsant egyet
az öreg tó vize.
(Pröhle Vilmos)

Öreg tó vize,
a béka belepottyan,
loccsanva csobban.
(Pohl László)

Lábát kinyújtja hosszan
a versenyúszó béka,
mikor a tóba lottyan.
(Faludy György)

Mocsaras tó:
Beleugrik a béka.
Ó! A vízi zaj!
(Gergely Ágnes)

Mozdulatlan tó.
Vizébe béka pottyan:
halkan csobban - csend.
(Greguss Sándor)

Öreg kerti tó!
béka ugrik a partról,
víz csobbanása.
(Horváth Ödön)

Sima víztükör.
Béka ugrál a parton –
Megcsendül a tó!
(Rácz István)

Tó, békalencsés.
Béka ugrik, zsupsz, bele!
Vén vize csobban.
(Tandori Dezső)

Ódon tavon csend –
csak egy béka ugrása
csobbant némi neszt.
(Terebess Gábor)

Agg tó, hallgatag.
Beugrik egy béka: – Loccs! –
– hangzik a vízből.
(Terebess Gábor)

Hallgat a vén tó,
ám béka ugrik belé,
s felcsendül a víz!
(Terebess Gábor)

Öreg tócsába
levelibéka ugrik.
Csöndes csobbanás.
(Török Attila)