|
A kastélyról és a mellette lévő kápolnáról olvasnivalót és további képeket
itt találunk. Az alábbiakban
csak a park történetét (főként Szentes András tanulmánya alapján), és a róla
szerzett benyomásaimat fogom tárgyalni. A kúria és a park megteremtőjéről, a
kiemelkedő jelentőségű reformkori személyiségről a
wikipedián találunk
ismertetőt.
A park kialakítására a kúria elkészülte után került sor. Csapó Dániel a kor
divatjának megfelelően angolparkot alakítatott ki. Palántákat hozatott német
földről és a közeli parkokból, erdészetekből. Ugyanakkor a régebbi szebb fákat
is megtartotta. Nemcsak a parkot fásította, hanem a futóhomok megkötésére
fenyveseket is telepített. Talán az ő hatására lehet a Benyovszky-park
környezetében rengeteg fenyvest látni a mai napig is. A téglakészítéshez a kúria
közelében termelték ki az agyagot. Ebben a bányagödörben az Éri-patak
bevezetésével létrejött egy kerek tó, amelynek közepén egy sziget volt. A mai
tórendszer jelentősen különbözik a régi térképekről ismert állapotoktól.
Fennmaradtak Klösz György felvételei is a parkról, ezek azt mutatják, hogy
a kúria 19. század végi átalakításakor nem változtattak a tó alaprajzán. A
19.sz. végén azonban sor kerülhetett egy jelentősebb telepítésre is, mert
a park fáinak jelentős része ezt támasztja alá. A
helyiek emlékei szerint a mai tórendszer kialakítása az 1960-as években vette
kezdetét, amikor a kúria polgárvédelmi raktár lett, és az elvadult park gyakran
lett polgárvédelmi és katonai gyakorlatok színtere. Ekkor sok gödröt
létesítettek a parkban. Az 1970-es években a horgásztavak kialakításával
válhatott az átalakítás teljessé. A park 1975 óta van helyi védettség alatt. Ma
négy összefüggő tavacskát látunk itt, amelynek eredményeképpen a vízzel borított
terület jelentősen növekedett. Az átalakítás jellegét a
következő műholdfelvételen próbáltam rekonstruálni a Szentes-tanulmányban
publikált régi
térképek alapján. A park legértékesebb része az eredeti tó partján megmaradt fák
sora. Van itt három mocsári ciprus, ebből egy a tó bővítése során a víz közepére
került, és azóta is ott tengődik hősiesen. Régebben a sziget éke lehetett a
virginiai boróka. Szépek a tópart platánjai, fekete diói is. A park értékei közé
tartozik még öt nagy tölgy is. Ezek közül négy 450 cm-es törzskörméret felett
van, a legnagyobb 495 cm. Egy-két év, és és listás méretűek lesznek. A parkban az
1990-es évek legelején jártam először. Ekkor a kúria közvetlen közelében még ált
egy megdöbbentő méretű vérbükk. Az 1990-es évek közepén a bükk pusztulásnak indult, majd ki is vágták.
A kúriát a 1990-es évek közepén egy osztrák illető vette meg. Először rendbe
hozatta a uradalom melléképületeit, majd elkezdte a gazdálkodást és a
lótenyésztést. A park nagy részét kitisztítatta. Nekem akkor úgy tűnt ,
hogy nagyméretű, egészséges fák is áldozatul estek ennek a tisztogatásnak. A
park területe feldarabolásra került. A tavak környékét megtarthatta a
horgászegyesület, a többi az osztrák gazda tulajdonába került. Hamarosan sor
került a terület körbekerítésére is. Ma az osztrák tulajdonos területére csak hosszas
utánjárás és egyeztetés után juthatunk be. A horgászegylet területe szabadon
látogatható. Az osztozkodás során az értékesebb fák zöme a horgászegylet
területére került. Az osztrák felére csak a tájképileg nagyon szép angolkert
maradványai esnek, valamint a fenyők és két nagy tölgy. A két tölgy közül is az
egyik közvetlenül a kerítés mellett áll. (Fontos
megjegyezni, hogy az osztrák fél területét a rendelkezésre álló csekély idő
alatt csak részben sikerült bejárnom, ott még lehetnek értékes fák.) Az osztrák
gazda helyreállítása tevékenysége azonban hamarosan megtört, el is hunyt,
birtokát fia igazgatja azóta. A kápolna még felújításra került, némileg
"redukált" formában, de a kúria épületén csak kisebb tető és csatornajavítások
történtek. Ott jártamkor a kápolna belső kifestése folyt. A park
újra kissé elvadult, csak kis részt legelnek le a lovak, még kevesebb részt
nyírnak. Gondosan ápolt viszont a kúria előtt bukszusos. Sajnos a
horgászegylet is csak a tópart közvetlen környezetét gondozza, azt sem
mindenhol. A többi részen szinte már áthatolhatatlan a bozótos. Összességében a
park most rosszabb állapotúnak tűnt nekem, mint 4-5 évvel ezelőtt, amikor a
bemutatásra kerülő képek egy része készült. Igaz akkor március volt.
Szólni kell még a Csapó-kriptáról, amely a kúriától mintegy 2 km-re nyugatra
található. Régen a sírbolt környékén főként örökzöldek állhattak: virginiai
borókák, tuják, hamisciprusok, fekete fenyők. Mellettük néhány lombos fa:
juharok, tölgyek tették változatosabbá a környéket. Mára a kripta környékén az
erdő elvadult. A kriptát természetesen már többször feltörték, és évekkel
ezelőtt nagyon gondozatlannak láttam a környéket. Most azonban a kripta
környéke szépen rendbe van téve. Remélem sokáig így marad még.
A bemutatott képek tehát két időpontban készültek, 2003. márciusában -ekkor a
park még nem volt kerítéssel megosztva- és 2009 augusztusában.
|
