Tolna megyében elsőként Paks
városa volt az, amelyik átfogó programot dolgozott ki a természeti értékek
védelmére. Példájukat mindezidáig csak Dombóvár követte. Paks 1996-ban a
városkörnyéken hét nagyobb területet, majd magában a városban 11 fát és
facsoportot vett védelem alá.
A paksi fák közül legkiemelkedőbb a Városi Múzeum, az egykori Vigyázó-kúria
előtt álló eperfa. Az ismertető táblácskája szerint fehér eperfával van dolgunk, Dr.Kiss Gábor-Kovács László: A tengelici kastélyparkoktól a Kis-Konda-patak
menti ökológiai folyosóig c. ismertető kiadvány szerint viszont papíreperfáról (Broussonetia
papyrifera) van szó. Szerintem is inkább fehér eperfa lehet. A fa szemmel
láthatóan több fatörzs összenövésével jött létre, de némi jóindulattal egy fának
tekinthető. Törzskerülete
hatalmas. Dr.Kiss-Kovács könyve szerint 5,4m, én 513 cm-et mértem 120cm magasan,
lefelé egyébként kissé keskenyedik. Mindenképpen hazánk egyik legnagyobb
eperfájával állunk szembe a
Pósfai-féle falista alapján is. A fa az egykori Vigyázó-kúria
parkjának lehetett része. Az egykori kúria parkjának fái közül még érdemes
megemlíteni a páfrányfenyőjét és a feketefenyőit.
|