Tengelic és Katalinpuszta

  Az utóbbi időkben Lukács Róbert nagyszerű somogyi-baranyai, vagy Pósfai György beregi  fatalálatai is rámutattak arra, hogy dendrológiai szempontból az egykori, vagy még a ma is használt fás legelők milyen jelentősek. Tolnában azonban nemigen akadtam fás legelőre.  Jellemző, hogy a bogyiszlói legelő, az egyetlen általam ismert ilyen hely sem tolnai volt. Bogyiszló ugyanis csak egy nagy Duna kanyar 19.századi átvágása révén került a Dunántúlra, még később csatolták csak Tolnához. Úgy gondolom, hogy a fás legelők  hiányának elsősorban társadalmi okai vannak.  A fás legelőket egy sajátos gazdasági- társadalmi környezet hozta létre az aprófalvas, állattartó vidékeken, olyan  helyeken, ahol  nem jöttek létre olyan intenzív szántóföldi óriásgazdaságok, mint amilyen Tolnában pl. az Esterházy-birtok  volt. Tolna megye olyan részein, ahol hiányzott ez síkvidéki intenzív szántóföldi gazdálkodás,  pl. a Völgységben vagy a Hegyháton, ott főként  németek  laktak, akik már a 18. században is a "fejlettebb" istállózó állattartást űzték. Úgyhogy a fás legelős rétek pl. az Ormánságban, Somogyban, Szatmárban vagy Beregben eleve sokkal gyakoribbak lehetett. Ott ráadásul a relatív elmaradottság konzerválta is ezt a rendszert, amit itt Tolnában  az intenzív mező- és erdőgazdálkodásra való áttérés felszámolt, még azokon a helyeken is, ahol korábban létezett. Tudjuk azt, hogy pl. a Sárközben  a folyószabályozások után az erőteljes szántóföldi gazdálkodásra való átállás szüntette meg őket. A Gemenc sem volt olyan mértékben erdősült akkor, mint most, és dús legelők szabdalták fel az erdőség egészét.
A Google Maps csak egy-két helyen mutat olyan területet, ahol lehetnek ilyen egykori fás legelős maradványok. Egy ilyen terület van például Tengelic határában.  A ma is legeltetett réten azonban csak néhány nyárfa és egy szép fűzfasor áll, ezek fás szempontból nem  jelentősek.
A  tengelici legelő felkeresése után  Katalinpusztát látogattam meg. A Tengelic határában lévő számos kastély és kúria közül már csak ez az egy volt vissza., de az egykori Jeszenszky-Schell kastély parkja sem bizonyult jelentősnek.