|
A kajdacsi kastélyt
itt, a mauzóleumot
itt már bemutattam a Tolna megye műemlékeit feldolgozó honlapomon.
A kastély parkjának története a
katonai felmérések térképei alapján jól rekonstruálható. A II.József-kori
első felmérésen még nem szerepel a kastély. A 19.század első felében készült
2. felmérésben már igen, parkjával együtt. A kastély elődje tehát a 19.sz. elei
gazdasági fellendülés idején épülhetett, hasonlóan a környék több kúriájához.
Már ez is kb. kétszer akkorának
ábrázolja a parkot, mint amekkora ma. A 19.sz. végén készült 3. felmérés már
mutatja az 1873-ban készült mauzóleumot, de még nem tünteti fel a kibővített
kastélyt, hanem helyette azt a lapos U alakú kiskastélyt láthatjuk, ami a mai
kastély földszintes szárnya. A
térkép alapján a régi kastélyparkot fallal vették körül, de a parkosított
rész lenyúlt a mauzóleumig. A mai falusi park és focipálya helyén még rét volt.
Elképzelhető, hogy az itteni parkosítás ostorfákkal, lepényfákkal a
kastély bővítésének idejében, vagy azt követően került sor. Aztán a park
nagy részét felparcellázták, és két kisebb és egy nagyobb utcát alakítottak ki
egykori területén, a kelet felé terjeszkedő falu számára. A kastély
közvetlen közelében fekvő őspark is nagy területeket vesztett, és egy füves meg
egy aszfaltos sportpályát is kialakítottak a park fái közt, (vagy helyén.)
Ma a csonka kastélypark gondozott iskolaudvar, négy jelentősebb fával. Elsőként
a 345 cm-es kerületű török mogyoróról kell szólni, ami majdnem akkora (bár nem
olyan terebélyes), mint a híres romhányi Rákóczi-fa, és Bartha Dénes falistája
se sok nagyobbat ismer. Két tölgy uralja a parkot, a focipálya déli és északi
oldalán. A déli 4,7m-es, az északi 4,5m-es. A park sok ostorfája közül az egyik
kiemelkedik 350cm-es kerületével.
|
