Az egykori Battyhányi-kastélyparkról
itt
találunk egy rövid leírást, amelynek minden egyes szavát azért nem kell
hitelesnek elfogadni. A
Pósfai-féle listán két tölggyel szerepel a park. Ez a két tölgy is jól
példázza, hogy a törzsméret nem minden. A kisebbik - amin én 4cm-es
gyarapodást mértem tavalyi értékhez képest-, az egyik legexpresszívebb fa, amit
láttam. Hatását a viszonylag rövid törzséből kinövő iszonyatos mennyiségű
oldalág adja. A nagyobbik fa, jóval túl a 6 méteren (én 622-nel mértem), szinte
jelentéktelennek tűnik a kisebb, 540-eshez képest. Ehhez persze az is kellett,
hogy eléje egy kézilabdapálya kerüljön, aminek magas védőrácsa takarja. A
nagyobbik fa egy hármas törzsű "sziámi", amelynek odalágai közül szinte már egy
sincs meg, és a csúcsszáradás jeleit is mutatja. Környezete is elhanyagoltabb,
mint "kisebb" társáé, rálátást sem találunk.
Az idő rövidsége miatt a gondozott parkot nem tudtam teljesen bejárni. A két
tölgy mellett akadnak azonban még más szép fák is. Tölgyek, fekete-, erdei-, és
lucfenyők, kőrisek, hársak, juharok és persze platánok kerültek elém.
|