Elbi már pénteken kiment.
Szombat reggel Kipivel nekiláttak a főzésnek. Bográcsba került a szarvas tagja, megpucolódott a krumpli (gyengébbek kedvéért: megtisztították a burgonyát). Én csak permetezés után tudtam indulni, 11-re értem ki, így a hámozásból kimaradtam. Nagy újdonság számomra az volt, hogy szerető hitvesemet 6 év után először tudtam rábírni, hogy CsaTolna rendezvényen megjelenjen (nem bánta meg, és még haza is vezetett!). Mert innivaló is volt bőven, de erről majd később, most lássuk a résztvevőket (ettől a "de erről majd később"-től szoktam a falnak menni a különféle híradóknál). Elbi (csak mondatkezdés miatt nagy betűvel), Kipi, Dömigabi, Schubi, Gizus és Földi voltak kinn érkezésünkkor, illetve velünk egyidőben ért ki Helga és a két elbibaba (Zsuzsi, Évi). Vélhetőleg ők hozták a hivatalosan Hófehérke, napi használatban pedig Fefi névre hallgató elbikutyát is. És hát mi, azaz CsA és Ács Andi. Ha jól számolom, ez 9 felnőtt, két gyerkőc és egy háziállat. A fogadtatás a szokásos (kedves és szívélyes), a ház a szokásos (minden a helyén, vinklibe állítva, ragyogó rend, tisztaság, még az udvar is kiporszívózva, minden fűszál párhuzamos). Schubi indított fokhagyás avokado krémmel, amit ropival kellett kimerni egy tányérból. Erre csúsztak a vörös, fehér borok, és kényszerből a szóda is. Legalább 8 féle bor volt (pontosan12-elbi megjegyzése), palackozottak és pincéből frissen érkezettek, jók és még jobbak. Sörnek nyoma sem volt, de amiatt senki sem bánkódott, vagy csak nem mondta. Schlossbergi kilátóra ment egy majdnem teljes csapat ebéd előtt. Kis sárdagasztás volt, de túlélték. Néhány renitens maradt csak főzni. A kaja szenzációs volt. Mosogatni alig kellett, mert mindenki kitunkolta a vargánya gombával és vörösborral feljavított szaftot. Egy vidling (angol szó, ejtsd vájdling) fokhagymás ízesítésű fejes saláta is pillanatok alatt elfogyott. Ebéd után udvari eszmecsere volt a világ dolgairól. Mi délután 4 körül távoztunk, mert fennállt a veszélye, hogy Gizus még lángost süt, és azt akkor nem lehetett volna kihagyni... Bár nem kizárt, hogy lebeszélték a többiek, mert annyira tele voltunk szarvasilag. (CsA) Lángos végül is nem volt, mert mindenkiben elevenen élt még a szarvas, nemcsak emléke, hanem még gyomorilag is. Ennek legyőzését elősegítendő kisebb séta következett 16.30 körül. A hosszabbnak induló túra csak a Kálvária megmászásáig tartott, mert időzavarba kerültek a 18 órás távozást megcélzóak. A 18 órás távozás nem is maradt el, Gizus, Földi és Schubi -kalapját és dzsekijét hátrahagyva- beteljesítette jóslatát. A maradó három, -Dömgabi, Kipi, és én - folytatta eszmecseréjét a a világ dolgairól, majd felkelt a csaknem teli Hold. Előkerült Dömgabi 15 cm-es "kályhacsöve", aztán a Jupiter és a Szaturnusz is becserkészhetővé vált. A Jupiteren az Io árnyéka kínált érdekes látványt, és kiderült az is, hogy a Csillagászati Évkönyv kicsit hibás. Ráadásként kisebb tűzijáték is volt, nyilván nem a mi tiszteletünkre. Kipi kb. 22.00 körül távozott, bár ekkora én már elvesztettem az időérzékemet. Aztán Dömgabival még kicsit beszélgettünk és jelentős rendetlenséget magunk mögött hagyva lefeküdtünk. Reggel Dömgabi 8 körül szerény reggeli
elfogyasztása után elment, én még kicsit ültetgettem paprikát a közben
megérkezett szüleimmel, majd rendrakás következett. Aztán és is eljöttem.
|
95.41 KB |
86.52 KB |
103.22 KB |
89.93 KB |
127.40 KB |
83.85 KB |
115.18 KB |
112.25 KB |
48.80 KB |
45.11 KB |
76.66 KB |
62.00 KB |
100.23 KB |
99.05 KB |
26.90 KB |