1. kép: Pogány tengeri istenség. VII. -VIII. század (Egy másolatról készült felvétel, az eredetije a Zadari Régészeti Múzeumban van)
A horvátok a VI. század tájékán kezdtek el a mai lakóhelyük irányába vándorolni a Duna völgyében, a Bizánci császárságon keresztül. 610-től Honorius császár már tudatosan telepítette őket az avarok miatt elnéptelenedett vidékekre. Hamarosan azonban a horvátok kiszakadtak Bizánc fennhatósága alól, és a tengerparti sávot leszámítva nagyjából a mai területén létrejött a Horvát fejedelemség, majd Tomiszláv (910-930) alatt a királyság. Tomiszláv azonban szakított az eddigi bizánci hagyománnyal és koronát is a pápától kért. Ettől kezdve a horvátok a nyugati kereszténységhez kapcsolódtak. Ennek hatására terjedt a latin nyelv és írás, ami azonban csak lassan szorította ki a Cirillig és Metódig visszavezethető glagolita írásmódot. Ezt a hagyományos szláv írást főként az alsó papság őrizte meg. A képzőművészet terén Bizánc befolyásának gyengülésével főként az itáliai hatás erősödése indult meg. 997-ben a tengerpart egy részét is sikerült Bizánctól elhódítani, de egyúttal új rivális is jelentkezett Velence személyében. Végül a Magyar királyság létrejöttével új hatalmi igények jelentkeztek. Szt. László idején Horvátország északi része került a magyar korona alá, majd Könyves Kálmán 1102-es horvát királlyá koronázásával a Tengermellék is a Magyar királyság része lett, és Horvátország történelmének egy korszaka lezárult.
2. kép: Kereszt életfákkal, egy X. századi szentélyrekesztő töredékei. (Krk, katedrális) 3.Kép:Glagolita feliratos kőtábla részlete XI. század elejéről. (Kosljun-szigeti ferences kolostor)
Az említett történelmi folyamtok lenyomatai az alábbi kőemlékeken is nyomom követhetők. A zadari tengeri istenséget ábrázoló kőrelief még a pogány korszakból származik. A krk-i kő már a kereszténység felvételének időszakából származik. A kosljuni kő a glagolita írás első kőemléke. Cirill és Metódot követően a horvátok főként ezt a glagolita írást használták, kisebb részük -főként egyházi berkekben- a starovlavjanski, ószláv írásmódot. A kezdeti bizánci befolyás erőteljességre jellemző a nini Szt. Kereszt faragványa is, amely teljesen bizánci stílusú. A latin rítus és stílus előretörését jelzi a két nini faragvány. A keresztelőmedence felirata is latin, a szalagfonatos faragvány pedig észak-itáliai hagyományokban gyökerezik. Ez a velencei hatás nem csak a Tengermellék irányába volt erőteljes, hanem hazánk felé is, nem véletlen, hogy a nini faragvány rokonságot mutat a korai Árpád-házi faragványainkkal, például a szekszárdi vállkővel is.
4. kép: A nini Szent Kereszt -templom bejárata feletti faragvány
5.-6.kép: Két faragott kőemlék a nini múzeumból: Egy keresztelőmedence és a egy rendkívül gazdagon díszített szalagfonat körökkel, XI.sz eleje