A Szent Kereszt-templom (9.század) a plébániatemplom tornyával.
A Szent Kereszt-templom (9.század)
Nin már az ókor óta lakott hely volt. A rómaiak előtt már az illíreknek
is az egyik legfontosabb települése volt. A kis városka utcáin sétálva lépte-nyomon római romokba és kövekbe ütközik még ma is az a
ember, amik az egykori Aenona dicsőségét hirdetik. A város egy jól védhető
mesterséges szigeten évszázadokig biztos menedéknek számított a népvándorlások
korának viharaiban. Nem véletlenül lett már a VI. században a horvátok
egyik kulcsfontosságú városa, gyakorlatilag fővárosa lett. Jelentőségét a XI. századig megőrizte.
Virágzásának és a horvát államiságban betöltött kulcsszerepének az vetett véget, amikor II. András a magyar koronához csatolta.
Ma is három olyan
temploma van, ami a IX. századból
származik. A Szent Kereszt templom az egykori római fórumon áll. Erősen érződik
rajta a bizánci művészet hatása. Kis mérete ellenére hosszú ideig püspöki
székesegyház is volt. Így gyakran emlegetik a "világ legkisebb katedrálisának"
is.
A prahuljei Szent Miklós-templom
A prahuljei Szent Miklós-templom Nintől néhány kilométerre egy mező közepén emelkedő illír temetkezési halom tetejére épült. A centrális, bizáncias templom kupolája helyére a törökök egy tornyot húztak fel, és megfigyelőpontként használták.
A Szent Mihály-templom
A szintén Ix. századi eredetű Szent Mihály-templom a nini városfalak mentén épült. Erősen emlékeztet egy román kápolnára.
Az egykori katedrális, a mai plébániatemplom is XI. századi eredetű. Tornya és északi falai még románkori eredetűek. A 1646-ban azonban a krétai háborúban leégett és ezt követően barokkos stílusban építették újjá.