|
|
|
|
Mi különbözteti meg a számítógépet a
számológéptől? |
|
|
|
|
|
Pascal összeadógépe (1642) |
|
|
|
|
Leibniz számológépe (1672)
Összead, kivon, szoroz, oszt, gyököt von!
Az 1960-as években még ezen az elven működtek a számológépek: |
|
|
|
|
Babbage – Difference Engine (1820)
Hatványok,
logaritmusok kiszámítása különbségekre (differencia) visszavezetve! |
|
|
|
|
Lyukkártyás adatfeldolgozás (1889) |
|
Elektromechanikus gépek |
|
Lebegőpontos számábrázolás |
|
Mechanikus tároló |
|
Analóg számítógép (1930) |
|
Elektromechanikus (relés) számítógépek (1941) |
|
|
|
|
Tárolt program elve |
|
Címezhetőség elve |
|
Önálló adat be/kiviteli egység |
|
Vezérlő és művelet-végrehajtó egység |
|
Teljesen elektronikus gép, mely a kettes
(bináris) számrendszer alkalmazásával működik |
|
Soros utasítás végrehajtás elve |
|
|
|
|
|
18.000 elektroncső |
|
100 kW energia fogyasztás |
|
450 m2 (30 m hosszú) |
|
30 tonna tömegű |
|
10 millió dollárba került |
|
Összeadás: 0,2 ms; szorzás: 3 ms! |
|
Huzalozott program |
|
|
|
|
|
Aktív áramkör: tranzisztorok |
|
Sebesség: 200.000 szorzás / s |
|
Operatív tár: ferritgyűrű |
|
Háttértár: mágnesszalag az általános, megjelenik
a mágneslemez |
|
Adatbevitel: lyukkártya, mágnesszalag |
|
Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista |
|
Méret: kisebb szoba |
|
Szoftver: assembly nyelv és magas szintű
nyelvek, kész programkönyvtárak, batch monitor |
|
Egyéb: az operátor alapvetően a lyukkártyákat
adagolja, a valós idejű feldolgozás és a távadatátvitel megjelenése |
|
|
|
|
Aktív áramkör: integrált áramkörök (SSI, MSI) |
|
Sebesség: 2 millió szorzás / s |
|
Operatív tár: ferritgyűrű |
|
Háttértár: mágneslemez, mágnesszalag |
|
Adatbevitel: billentyűzetről mágneslemezre,
mágnesszalagra |
|
Adatkivitel: nyomtatott lista, képernyő |
|
Hardver: pipeline, cache memória |
|
Méret: asztal (minigép) |
|
Szoftver: operációs rendszer, újabb magas szintű
nyelvek, kész alkalmazások |
|
Egyéb: időosztás, multiprogramozás, virtuális
memória, miniszámítógép, számítógép-család, általánossá válik a
távadatátvitel |
|
|
|
|
Aktív áramkör: LSI és VLSI integrált áramkörök à mikroprocesszor! |
|
Sebesség: 20 millió szorzás / s |
|
Operatív tár: félvezető |
|
Háttértár: mágneslemez (floppy, merev lemez) |
|
Adatbevitel: billentyűzetről a memóriába, egér,
szkenner, optikai karakterfelismerés |
|
Adatkivitel: képernyő, hangszóró, nyomtatott
lista |
|
Méret: írógép (mikroszámítógép) |
|
Szoftver: adatbázis-kezelők, negyedik generációs
nyelvek, PC-s programcsomagok |
|
Egyéb: virtuális memória, osztott feldolgozás,
szövegszerkesztés, személyi számítógép, mikroszámítógépes forradalom |
|
|
|
|
Mikroprocesszor alapú |
|
Sok kísérleti mikroszámítógép (pl. egyetemeken) |
|
1977: Apple (Steve Jobs) |
|
1979: VisiCalc táblázatkezelő |
|
1981: IBM PC à a nagy durranás
Microsoft DOS (Bill Gates) |
|
80-as évek: sok típus
(Commodore 64; Sinclair ZX Spectrum; …) |
|
|
|
|
Olcsó alkatrészekből épült |
|
„Nyitott” hardver |
|
„Nyitott” operációs rendszer |
|
Egy aprócska „hiba”! |
|
|
|
|
|
A szilícium alapú technológia már közel atomi
méreteknél tart |
|
Atomi méretű tranzisztor? |
|
Miniatürizálás, de meddig? |
|
A fantasztikus DNS!!! |
|
|
|
|
DNS alapú memória |
|
Idegsejt alapú érzékelők |
|
A nagy probléma:
a fém alapú technológiákkal való összekapcsolás |
|
Már vannak működő bioáramkörök |
|
|
|
|
Mesterséges intelligencia (tudás alapú
információ feldolgozás) |
|
A gép „lát, hall, beszél, gondolkodik” |
|
Képes asszociálni, tanulni, következtetéseket
levonni, dönteni |
|
A szoftver:
- megszűnik a hagyományos
programozás
- csak a megoldandó feladatot
adjuk meg a gépnek,
a megoldás
módját nem! |
|
|
|
|
Perifériák fejlődése (tárolók, monitorok,
nyomtatók, …) |
|
Nagy (szuper-) számítógépek |
|
Számítógépes hálózatok (Internet, Internet 2, …) |
|
Adatátviteli vonalak (telefon, optikai kábel,
lézer, rádiófrekvenciás, …) fejlődése |
|
Alkalmazások (programok!) fejlődése |
|
… |
|
|