Az utóbbi időben robbanásszerű fejlődésnek indultak a nem kémiai alapú képrögzítési eszközök, kitágítva-kitolva a több mint száz éve alkalmazott eljárások határait. E folyamat nagymértékű kiszélesedése kapcsán ma már nem csak a kutatóhelyek, hanem a hétköznapi ember részére is kezd elérhetővé válni a digitális képrögzítés több eszköze. Ezek már nem speciális célorientált eszközök, hanem lassan hétköznapi használati tárgyak, a digitális fényképezőgépek.

Hasonlítsuk össze a kémiai és a digitális képrögzítés tulajdonságait:
 

A pontosabb megítélés kedvéért következzék néhány megjegyzés a táblázatban felsorolt szempontokhoz. A digitális gépek ára még magasabb, illetve a képek kinyomtatásához egy jó minőségű printerre is szükség van, ez adja az egyszeri, magas költséget. Az analóg technika kicsi, de folyamatos kiadásaival azonban összemérhető a nyomtatás költsége (azonos felvételszámra vonatkoztatva). A digitális képeknek azonban csak egy része, az igazán jónak ítéltek kerülnek papírra, s így valóban sokkal alacsonyabb költséget jelentenek a használat során. Az archiválhatóság is elvileg korlátlan a digitális képek terén, de gondoljunk csak arra, hogy a pl. CD-re írt képeket egy évtized múlva talán nem tudjuk elolvasni megfelelő meghajtóegység hiányában. Az archiválási technika fejlődésének követése szükséges, ami ismét kiadásokat jelent. (Bár ezeket a személyi számítógép szükséges fejlesztéseként is felfoghatjuk, de pl. a digitális képek egy okot adnak az állandó fejlesztésre.) Ma még talán az is szem előtt tartandó - főleg a hideg téli éjszakokon asztrofotózni kívánóknak -, hogy a digitális gépek áramellátása hosszabb távon (több napos távollét a hálózati áramforrástól) és szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között (az elemek hidegben gyorsan lemerülnek) némi kellemetlenséget okozhatnak.

Mindezen megjegyzések ellenére is a táblázatból nyilvánvalóan látható, hogy miért került előtérbe a digitális technika, s hogy ezé a technikáé a jövő. Egyelőre az ultra finom részletek megörökítésétől, illetve a nagyformátumú, elsősorban reklám célú plakátfotózástól eltekintve minden területen többet nyújt, mint a kémiai alapú képrögzítés. A mai digitális fényképezőgépek Áradatát látva egyre több amatőrben merül fel a kérdés: a csillagászatban használhatóak-e ezek az eszközök? A válasz egyértelműen igen, de figyelembe kell venni egy-két kizáró tényezőt.

Aki komolyabban foglalkozott fényképezéssel, kiváltképp asztrofotózással, az kizárólag cserélhető objektíves, tükörreflexes gépet használt, a mély-ég képekhez 10-120 perces megvilágítási időkkel. A digitális világban az ilyen felszereltségű gépek – magas áruk miatt – még elérhetetlenek a többség számára. Ami elérhető, az a kompakt gépek köre, ahol bizony kompromia4i,umukat kell kötnünk, és feltételeket szabnunk a gép kiválasztásánál. Melyek a megkötendő kompromisszumok?

• Le kell mondanunk a közvetlen fókuszállítás lehetőségéről, bár egyre több gépen van lehetőség manuális élességállításra.
• Az ultra finom, illetve kis felületi fényességű objektumok megörökítése bonyolultabb és korlátozottabb.
• A közepes látószögek 2°-10" nehezen érhetőek el.
• Nem tudjuk közvetlen fókuszban használni az eszközünket.

• Autofókusz semlegesítésének lehetősége, jobb esetben manuális fókuszmód, vagy legyen rajta “AF LOCK" funkció, ennek hiányában a “landscape" funkció jöhet még szóba (itt ugyanis végtelenre fókuszál az objektív, ami a párhuzamos beérkező, nagyon messzi tárgyról vagy egy élesre állított okulárból kilépő fénysugarak éles leképezését teszi lehetővé).
• Előtét adapter csatlakoztatási lehetőség jobb esetben a gépvázhoz, esetleg a szűrőmenet még megfelelhet. Amennyiben csak az objektívre csatlakoztatható az adapter, úgy ezt ne terheljük, a többnyire kisméretű műanyag mozgó alkatrészeket tartalmazó objektívek ugyanis nem képesek megtartani a gép súlyát; ekkor inkább az állványadapter meneténél fogva próbáljuk a gépet a távcső optikai tengelyéhez illeszteni.
• Manuális megvilágítási vezérlés lehetősége, minimálisan fényérték korrekció, de inkább spotmérés ismerete.
• Érzékenység és fehéregyensúly beállíthatóságának lehetősége, másodperc feletti expozíciók, csillagok, csillaghalmazok megörökítése tipikusan ezt igényli - esetén zajszűrés (ennek leghatékonyabb módja a néhány gépben megtalálható sötétkép készítés és ennek automatikus levonása, de általánosabb valamilyen beépített digitális képfeldolgozó áramkör).
• Videojel kiadásának lehetősége (LCD és a kiadott videojel azonos).
• Vakutiltás lehetősége (ez többnyire automatikus a felsorolás elején említett tájkép üzemmódban).
• Hálózati adapter használatának lehetősége.
• Sorozatfelvétel készítés lehetősége: jó, ha elérhető hozzá “remote capture program", illetve távirányító.
• Minél hosszabb záridő: minimum 1 másodperc vagy hosszabb, jó, ha tudja a “B" időt (a záridő maximális hosszát a beépített zajcsökkentő eljárás határozza meg, általában a megadott leghosszabb programozható időnél még elhanyagolható a zaj).
• 2 másodperc fölötti önkioldó megléte.
• A frontlencse átmérője kicsi legyen (max.15 mm, ekkor lehet ugyanis a kompakt gépek objektívjét zavaró fények beszűrődése és a kép jelentős vignettálása nélkül illeszteni az okulárhoz).
• Tömörítés nélküli TIFF, de még inkább a nyers, úgynevezett RAW formátumú képek letölthetősége. (Ez ugyan többnyire a profi, cserélhető objektíves gépek sajátsága, de néhány kompakt gép - pl. több Canon típus - is tudja. Bizonyos gépekből akkor is kinyerhető a RAW formátum, ha ezt a kamera maga nem támogatja, 1ásd a macsbk.csillagaszat.hu oldal cikkét további információkért. A képek utólagos feldolgozását igazán a RAW formátum teszi lehetővé, a tömörített JPG képekből és az élesített/átskálázott képekből sokkal kevesebb hozható ki utólag.)

A fenti követelmények együttes megléte drasztikusan megritkítja azoknak a gépeknek a körét, amelyek számunkra megfelelnek. Ne felejtsük el, mi olyan speciális célra is szeretnénk leendő gépünket használni, amiben az átlagfelhasználó nem gondolkodik, és ezek a gépek alapvetően az ő igényeiket hivatottak kielégíteni. A szaksajtó, a szórólapok, de legtöbb esetben az interneten fellelhető információk sem adnak kellő mélységű ismeretanyagot számunkra egy-egy gép technikai paramétereivel kapcsolatban. Érdemes kérdéseinkkel a márkakereskedőket, de még inkább a szakszervizt megkeresni. Amennyiben valaki nem retten meg az angol honlapoktól, a legrészletesebb és az amatőrcsillagász szemlélet támasztotta igényeket is kielégítő honlap a dpreview.com. Itt az igen részletes technikai információk mellett sok gép teljes körű tesztje is megtalálható, mely pl. a hosszú expozíciós tesztképeket és azok zajkarakterisztikáját is tartalmazza.
 

A rendelkezésemre álló információk alapján elmondható, hogy csak az ismert világmárkák egyes gépei tudják teljesíteni az összes feltételünket. A gép kiválasztása inkább érzelmi és anyagi lehetőségek, semmint a technikai tudás alapján fog történni. Nevesítsük ezeket a gyártókat névsorban: Canon, Casio, Minolta, Nikon, Olympus, Pentax. A szűkcéges kellékeket is belekalkulálva azt mondhatjuk, ma még nehezen elképzelhető, hogy 150 ezer Ft alatti áron megvalósulhatna álmunk.

Az interneten célirányosan keresve a digitális fényképezőgépekkel készült csillagászati felvételeket mégis kissé más, szerintem eltorzult jelenséget tapasztalunk. Az a körülbelül 30 hely, ahol anyagot találunk, túlnyomórészt Nikon Coolpix 950-995 fényképezőgéppel készült képeket tartalmaz. Figyeljünk viszont fel arra a tényre, hogy ezeknek a webkikötőknek tulajdonosai szinte kivétek nélkül amerikai amatőrök... Egy-két esetben találkozhatunk csak más márka használatával (Olympus, Casio, és újabban a Canon D-60, de ez már egy más, mondhatni álom kategória és erre a gépre nem vonatkoznak a cikkben leírtak). A többi gyártó gépeinek alkalmazásáról érdekes módon nincsenek nyomok.

Az ideális természetesen az lenne a vásárlás szempontjából, ha minden gépet a gyakorlatban azonos távcső alkalmazásával tudnánk kipróbálni. Ennek hiányában azt lehet segítségül megadni, hogy hazánkban milyen népeket használtak és használnak sikeresen amatőrtársaink, a tudomásom szerint
 

Természetesen a lista állandóan bővül. Létezik egy webhely, ahol a digitális fényképezőgéppel, webkamerával, CCD-vel dolgozó magyar amatőrök munkájának eredménye tekinthető meg: macsbk.csillagaszat.hu. Érdemes ide bepillantani, hogy felmérhessük, mit is várhatunk ezektől az eszközöktől.

Végül még egy intelem; ne essünk bele a megapixelek bűvöletébe, mert a pixelek száma a fényképezőgépek valódi teljesítményét csak részben tükrözik. (Bár az igaz, hogy a nagyobb pixelszámú gépeket félprofi / profi célokra készítik, s így több az állítható paraméter, jobbak a tulajdonságok.) Itt a végső kép az optika – CCD – belső képfeldolgozó algoritmusból álló hármas csoport eredménye. Bármely részegység gyengébb szintű-kivitelű beépítése használhatatlan eszközt eredményez. Segítségünkre lehetnek az interneten elérhető tesztképek és képalbumok, bár ezek nem csillagászati objektumokról készült felvételeket tartalmaznak. Sajnos a túlfeszített piaci verseny azt eredményezte, hogy azonos márkájú, azonos típusú gépek között is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a végső kép tekintetében.

Minden géptípusról örömmel várok tapasztalatokat a balog@mcse.hu címen.