Csapadékjelző időjárási radarok használatáról

A magyar radarok és az általuk nyert információ megjelenítése

(...)

Radarok a szomszédos országokban

Hat szomszédunk radarjainak lapjai karéjban a következő helyeken érhetők el: sk, at, si, hr, yu, ro (internetes országjel alapján). Ukrajna a Dunántúl tekintetében szóba sem kerülhet. 2005.07.10-én reggel felkerestem e lapokat, leemeltem az aktuális képeket, hogy az alábbi ábrán kicsinyítve megmutathassam. Mint látható, Románia csak Bukarest környékét mutatja, még az ország nyugati határát sem.

Összesítsük tehát, hogy Szekszárd környezetében a hazai radarképen kívül mi használható. Alább a fenti képek alapján közelítő pontossággal felvázoltam a szomszédos radarok hatásterületét. Bár a Dél-Dunántúlra a románon kívül több-kevesebb mértékig mind belátnak, céljainknak a külföldi radarok közül elsősorban a horvát (Bilogora) felel meg, illetve korlátozottan a szlovák (Pozsony környéki) és a legészakibb jugoszláv (Fruska Gora) is:

Mikor fog esni a közeli órákban Szekszárdon?

Alább egy később realizálandó algoritmus bemutatására teszek kísérletet.

Szemmel, érzésre, különösen gyors egymásutánban vetített radarképek segítségével már most is lehet becsülni, hogy lesz-e eső nálunk és kb. mikor ered/áll el, de ennél egy kicsit több van megcélozva.

Kell hozzá legalább kettő, 30-180 percen belül készült radarkép. A reálisan kitűzhető eredmény várhatóan egy kb. 3-6 órás előretartású időgrafikon, melynek függőleges tengelyén az eső intenzítása jelenik meg - mondjuk három fokozatban (gyenge/közepes/erős, avagy szemerke/eső/zivatar). Valami ilyesmi:

A tervezett lépések:

  1. A radarképek letöltése (nem mindenhol érhető el egy adott időpontban a legfrissebb előtti több kép!)
  2. A Szekszárd környéki 150-200 km-es rész kivágása.
  3. A statikus hátér kivonása a kivágott radarképekből.
  4. A felhők és a csapadékzóna haladási vektorának meghatározása. Első becslés a csapadékintenzitás maximumának elmozdulása (két maximumkeresési feladat). Majd a vektor pontosítása egy teljesebb, 50-100 km-es jellemző méretű csapadéktartomány alapján (alakfelismerési feladat, illetve annak a legjobb vektornak a keresése, amely az alakzatokat a lehető legjobban fedésbe hozza). Előzetes feltételezések: a tartomány csak eltolódik, elfordulás nincs figyelembe véve, valamint nem kezeljük az esőzóna keletkezését és szétoszlását sem.
  5. A kapott vektor ellentettjének ráhelyezése Szekszárdra, onnan kiindulóan.
  6. A vektor által a közeledő esőzónából kimetszett vonal meghatározása.
  7. A metszet megjelenítése időskálán és intenzításban.
Törekvés: először különféle meglévő képfeldolgozó programok egymás utáni "kézimunkás" használata minimális programozással, másodszor ezek egybefűzése egy programkeretbe lokális PC-n a lehető legnagyobb mértékben automatizálva a feladatot, harmadszor lekérhető netes alkamazássá formálása (persze nincs garancia arra, hogy a teljes úton végigmegyünk).

Továbbfejlesztési lehetőségek: pl. az esőzóna "kanyarodásának" figyelembe vétele, kettőnél több kép használata, hibasáv feltüntetése a végső grafikonon, több ország térképeinek szimultán felhasználása, a kivágás módosítása a kapott vektor alapján (hurok az algoritmusban), az elmúlt 2-3 számítás eredményének feltüntetése más/halványodó színekkel a végső grafikonon.